Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)
BAROSS GÁBOR FŐREÁLISKOLA
tották a vezetők: Szabó Pál Zoltán, de ő 1943. április 12-én szintén bevonult. Gémesi József vette át tőle a vezetést, de hamar őt is behívták. Ezután Krammer Jenő lett a parancsnok, amíg Rully János 1943 nyarán le nem szerelt. Amikor 1944. március 4-én újból behívták, megint Krammer Jenő vette át a parancsnokságot. A fölszabadulás után Rully hadifogságban volt, rövid ideig Szabó Aladár helyettesítette, majd 1945 novemberétől a cserkészet megszüntetéséig, 1948 nyaráig Eszes Ferenc volt a csapatparancsnok. Néhány jelentősebb tábor is megérdemli a megörökítését. 1928. július 15-től 28-ig a Lillafüred melletti Hollóstetőn, a tengerszint fölött 526 m magasan táboroztak. Innen kirándultak a Hámori-tóhoz, Tarkőre (932 m), Miskolcon, Rudabányán át Aggtelekre, Ózdra, Borsodnádasdra. 1930 nyarán a vízi őrs Szolnoktól csurgott le a Tiszán. A csapat Körtvélyesen rendezett tábort. 1931 nyarán Mándokon (Szabolcs m.) táboroztak három hétig. 1932-ben Algyőn volt a nyári tábor, és a vizesek megismételték a tiszai túrát Szolnoktól Szegedig. A csapat 33 tagja vett részt 1933-ban a gödöllői jamboree-n. A vízi cserkészek az V. cserkészkerület új vízitelepén evezős és vitorlás kiképzést kaptak. 1934. július 20-tól augusztus 4-ig tartott az én diákkoromban már sokat emlegetett bélapátfalvi táborozás. Hét csapat táborozott itt együtt. 1935-ben a 183. sz. Kinizsi-csapattal együtt a Börzsönyben, a Szokolya melletti Királyréten táboroztak. 1936-ban a hárshegyi cserkészpark adott helyet a csapat táborának. Innen kirándultak Budapestre, Esztergomba, a környező hegyekbe és Mátyásföldre. 1937-ben a Mátrában, a Tar község közelében levő Csevice-forrás mellett ütötték föl sátraikat. 1938-ban a Mecsekben, a márévári völgyben. Megjárták a Zengő csúcsát, megnézték Pécs nevezetességeit. Ugyancsak emlékezetes volt 1939. július 3—10 közt a felsőtárkányi tábor a Bükkben. A táborozásokon többnyire fiaival részt vett Firbás Oszkár igazgató. Felsőtárkányban több nem cserkész tanár is ott volt: Czógler Kámán, Vajtai István, Téglás J. Béla, Szeliánszky Ferenc. Kirándultak Szarvaskőre, Bélapátfalvára, Egerbe. 1940-ben Rozsnyó mellett tervezték a tábort, de csak a sándorfalvi erdőben tarthatták meg augusztus 12-től 18-ig. Elmaradt a nyári nagytábor 1941-ben és 1942-ben is, Az 1943. július 25-től augusztus 8-ig Felsőbányán rendezett táborozáson már magam is részt véltem, sőt a frontról rövid időre visszatérő Rully Jánosnak mint táborparancsnoknak a helyettese voltam, lévén a szőregi 585. sz. báró Tallián Béla cserkészcsapat helyettes parancsnoka. Ezt a tábort ugyanis a két csapat közösen szervezte. Megmásztuk a Gutint (1447 m), és lefelé jövet e rögtönzött dallal köszöntünk be a táborba:
