Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

FÜGGELÉK

NEVEZETES TANÍTVÁNYOK Minden válogatás szükségképpen szubjektív, így előre elnézést kérek azoktól, akiket kihagytam. A válogatást részben a terjedelem, részben az értesültség, és csak harmadsorban az elképzeltem szint határozta meg. Ha az iskola hű diákjainak áldozatkészségéből a 140. évfordulóra, 1991-ben e füzet második kiadására sor kerülhet, bővítem jegyzékünket. Várom a pótlásokat (Szeged, 441. pf. 6701). A József Attila Tudományegyetem (JATE) és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE) nevét rövidítem. A címszó végén zárójelben az érettségi vizsga éve áll. Ábrahám István (1933—) szeged-belvárosi prépost plébános, a szeged-csanádi egyházmegye zeneigazgatója és tb. kanonokja. A Dugonics András Gimnázium megszüntetése után, 1949-től járt a Barossba. (1951) Ábrahám Sándor (1932—) állami díjas körzeti főorvos Dombegyházon. (1950) Agárdi (Árkálián) Gábor (1922—) kétszeres Jászai-díjas, Kossuth-díjas színész, kiváló művész. Az I. osztályt járta itt 1932/33-ban. Bácskai Gyula (1920—1973) vegyész, a veszprémi vegyipari egyetem c. egyetemi tanára. (1939) Bakó László (1924—) vegyészmérnök, az újszegedi szövőgyár ny. főmérnöke. (1942) Bakó Pál (1925—) ny. járásbírósági tanácselnök Debrecenben. (1943) Balázs Béla (1884—1949) Kossuth-díjas író, filmesztéta. (1902) Balogh Péter (1922—1986) építészmérnök, a szegedi városi építési és közlekedési osztály vezetője. (1940) Bán Miklós (1931—), a kémiai tudomány doktora, a JATE általános fizikaikémiai tanszékének tanára. (1949) Baróti (Kratochfill) Dezső (1911—) ny. egyetemi tanár; 1948-tól a JATE magyar irodalomtörténeti tanszékének professzora; 1952—55 közt bölcsészkari dékán; 1955—57 közt rektor. A Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársaként vonult nyugalomba. (1930) Baróti (Kratochfill) Lajos (1914—) labdarúgó, edző, több ízben válogatott szövetségi kapitány, Baróti Dezső öccse. (1934) Benedek László (1901 —1977) vegyészmérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Szegedi Paprikakísérleti Intézet megszervezője és igazgatója. (1919) Cseke (Csűrik) Dénes (1910—) testnevelő tanár; 1935/36-ban a Barossban tanított, 1940-től a budapesti Eötvös Kollégium testnevelési vezetője volt. (1930) Csongor Győző (Czibula Viktor) (1915—) tanár, a Móra Ferenc Múzeum ny. igazgatóhelyettese, biológus és helytörténész. (1933) Csonka Ferenc (1848—1940) főreáliskolai tanár. Czógler Kálmán (1884—1952) természetrajz-vegytan szakos tanár, c. igazgató, tanügyi főtanácsos, Czógler Alajos fia. Móra Ferenc barátja és múzeumi munkatársa. (1902) Düllos András (1921—) Kossuth-díjas fizikus, a műszaki tudomány doktora. (1939) Dimer Zoltán (1903—1988) egyetemi tanár, kandidátus, kiváló orvos, 1959— 74 közt a SZOTE gyógyszerhatástani intézetének igazgatója. (1922) Dobsa Sándor (1934—) zongoraművész, 1963-tól a Magyar Rádió Stúdió 11 együttesének vezetője. (1952; a Radnótiban) Drucker Tibor (1928—) 1978 óta a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója. (1948) Durkó Zsolt (1934—) zeneszerző, kiváló művész. Római, párizsi stb. díjakon kívül számos hazai kitüntetés (Erkeldíj, 1968, 1975; Kossuth-díj, 1978) birtokosa. (1952; a Radnótiban) Endre Béla (1870—1928) festőművész. 1887-ben a VI. osztályba járt, de kimaradt, így meg kellett ismételnie. A VII. osztályt 1890-ben négy elégtelennel végezte. Ezt az osztályt Kecskeméten ismételte meg, és ott is érettségizett 1892-ben. Eperjessy Géza (1926—), az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárképző kara történettudományi tanszékének