Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

gon látta meg a napvilágot 441 személy. S a jelenlevőkből mindössze 43 vallotta magát cseh, 17 morva, 8 lengyel, 5 horvát és 2 bajorországi, 1 ausztriai, illetve 1 galíciai születésűnek. Az adatsorok azt bizonyítják, hogy a nem Szegeden született zsidók túlnyomó többsége az osztrák birodalom nyugati feléből érkezett városunkba, a keleti zsidóság számaránya nem jelentős. Fontos összefüggésre hívja fel figyelmünket ez a megoszlás, arra, hogy a tartós megtelepedés, a polgári stratégia lényeges elemét jelentő asszimilációs magatartás mögött ott volt a nyugati háttér, a műveltségbeli és anyagi gyarapodásnak olyan előzménye, amely egy sajátos mezőben érvényesülő fölényt, s ezzel esélyt adott a letelepedéshez. Az úgynevezett keleti, tehát Galíciából, Oroszországból és Lengyelországból bevándorló ortodox zsidók később sem alkottak nagyobb csoportot Szegeden, inkább az ország északkeleti részén telepedtek le. • Az összeírásban szereplő „külföldi" zsidók a legváltozatosabb módon érkeztek Szegedre. Egyrészük egyedül vágott neki a csehországi kis városokból a hosszú vándorlásnak, évekig járva az ország különböző részeit, mígnem Szegeden megházasodva letelepedett. Adler Leopold például Bochlovitzbol kelt útra, hogy előbb Makón, Zentán, majd Krabatzon próbáljon szerencsét, s 11 évi vándorlás után jutott el Szegedre. Bloch Ignác a csehországi Mochlovitzból már 28 éve átköltözött Magyarországra, megjárta Kaposvárt, Baját, ott elvette Schwarzberg Johannát, s a „szépirász"-család első gyermekük születése után tovább vándorolt Szegedre. Az engedély nélkül Magyarországon töltött évek számát tekintve a csehországi Kohen Albert vezetett, aki 1848-ban 38. illegális esztendejét töltötte az országban. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a magyar hatóságok jóindulatúan viseltettek az akkor még jogfosztott zsidóság letelepedésével szemben. Szeged város Tanácsa is tolerálta az engedély nélküliek jelenlétét, hisz a 491 külföldi zsidó közel felének nem volt lakhatási engedélye, de már hosszú évek óta éltek a városban. A megjegyzések rovatban két konkrét esetben olvasható a városi tanács véleménye; Janta Mátyás és Rosenbaum Salamon csehországi zsidóknak „honáboli elbocsájtatásuk esetére meglakositásuk biztosíttatik". Rosenbaum Salamon, aki már családostul érkezett Szegedre — két lánya és egyik fia még Klatauban, másik fia pedig Pesten született — „Décsy Adolf helybéli római katolikusnak áll szolgálatában". Más családoknál is megfigyelhető ez a pártfogói színezetű munkavállalás. A zsidó Auer Jakab (Csehország) a katolikus Auer Sámuel, helybéli kereskedő könyvvivője volt, s már 9 éve élt Szegeden. Mi lehetett az oka,hogy viszonylag nagy számban áramlottak városunkba a birodalmi zsidók? A napóleoni háborúk jelentette gabonakonjunktúra erősen vonzotta a közvetítő kereskedelemmel foglalkozó zsidóságot. Nagy vagyopok eredete nyúlik vissza odáig, mikor is sokan a terménykereskedelemben