Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

Betelepülés Szeged polgárosodásában, gazdasági és kulturális fellendülésében jelentős szerepet játszottak a városba települt zsidók. Fokozódó jelentőségüket tükrözték demográfiai fejlődésük adatai is; az 1798-as összeírás még csak 311 zsidóleiket számlált;

1 1848-ban 1682 főre gyarapodott számuk,'

2 míg 1900-ban 5776-an vallották magukat zsidónak.

3 A város össznépessége 1830-ban 14 870, 1850-ben 50 244 és 1900-ban 102 991 fő, tehát a zsidók a város lakosságának nagyjából 6%-át alkották. Ez az arány nem kiemelkedően nagy, ha összevetjük néhány más magyar város 1873-ban rögzített hasonló adataival; Trencsénben 25,4%, Nagyváradon 22,4%, Pesten 19,6%, Bártfán 19,05%, Temesvárott 12,8%, Komáromban 12,04%, Aradon 10,84%, Kassán 10,04%.

4 A fenti adatok meghaladták a szegedi számarányt, de ez utóbbi is túlszárnyalta az országos átlagot. 1873-as adatok szerint az országban élő 552 ezer zsidó a 16 milliós lakosság 3,5%-át alkotta. Mindezt nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a zsidóknak — különösen Szegeden — az összlakossághoz viszonyított lélekszáma nem különösebben jelentős, hisz ez az arány a XIX. század végén pl. Rzeszowban, Rawaruskaban, Tarnopolban (mind Galíciában) meghaladta az 50%-ot is.

5 Hozzá kell azonban tennünk, hogy ez az arány nem nevezhető tipikusnak, és sajátos lengyelországi feltételek között jelentkező végletes adatataként fogható fel. Az első zsidó családok II. József uralkodása alatt, 1785-ben telepedtek le Szegeden.

6 Bevándorlásuknak kedvezett az a körülmény, hogy a város vezetősége II. József halála után is a türelem álláspontjára helyezkedett velük szemben. Ez azonban kivételnek számított az akkori magyar közállapotokban, mert reformkori városaink többsége mereven elzárkózott a zsidók betelepülése elől. Rendi státusának előjogait féltékenyen óvta a városi polgárság minden eróziós hatástól. A katolikus város liberális szemléletű közvéleménye azonban elfogadta a zsidók jelenlétét, jelezve azt, hogy érdekeik útjába vágó területen hajlandók esélyt biztosítani a reformtörekvéseknek. Jellemző eset, hogy Szeged nagy tekintélyű nemes polgárának, Vedres Istvánnak a házában két zsidó bérlő lakott. Sőt 1828-ban a piarista gimnáziumban is megjelentek a zsidó tanulók

7

,