Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

A szegedi Kojateinerek közül Károly, Sándor, Mátyás, Jakab és Hermann már 1895-ben felvették a Kotányi nevet, sőt Zsigmond MÁV igazgató 1909-ben „algyői" előnévvel nemességet kapott, de csak ennek fiai (Zsigmond és György) tértek át más vallásra, ti. a református hitre. A különböző fokozatú asszimilációs helyzetek összetevőinek jobb megismeréséhez, a helyzetet létrehozó társadalmi indítékok jobb megismeréséhez további empirikus anyag feltárása szükséges, hisz ezek a szándékok nem mindig találkoztak a közvetlen családtagok egyetértésével. Szivesy László már 1852. nov. 29-én Szivessyre igazította ki a nevét, miután „atyjának a névváltozása a királyi Helytartótanács által Szivessy-re lett engedélyezve". Később a család tagjai kikeresztelkedtek (Henrik és Lehel). Lehel katonai szolgálata alatt, Gyulafehérvárott, 1883-ban. A fiatalok közül szinte mindenki katolikus lett, de anyjukat még zsidó szertartás szerint kellett eltemetni. Két nagyobb csoportra lehet osztani az 1871—1886 között lezajlott áttérési eseteket.

73 Az egyik csoportba azokat az eseteket sorolhatjuk, melyek sajátos családi viszonyok hatására vezettek kikeresztelkedéshez. Ilyen sajátos körülménynek számított a házasságon kívüli szülés, azaz a gyermek törvénytelen volta. A Belvárosi Római Katolikus Plébánia születési anyakönyveiben 1871—1886 között négy alkalommal bukkantunk „ismeretlen apától" és zsidó anyától származó gyermek megkeresztelésének nyomára. Neumann Ignác 1856. jan. 5-én született édesanyja, Neumann Jozefina házasságon kívüli kapcsolatából s csak 1883. szept. 23-án keresztelkedett meg, talán épp a fiatalember házassági szándékaitól motiválva. Schaffer Emília is hajadonként szülte meg Gyula nevű gyermekét 1879. okt. 14-én, de őt anyja kifejezett kérésére keresztelték meg római katolikusnak néhány nappal később. Az 1852. júl. 6-án született W isz Terézről csak annyit tudtak az anyakönyvi rovatba bejegyezni, hogy „apja ismeretlen", anyja Friedmann Narett szakácsné Bonyhádról, aki a gyerek születését csak aug. 8-án jelentette. Vannak helyzetek, amikor ugyan nem találunk direkt utalást az apa személyére, de az esetleges élettársi kapcsolatot felfedő plébánosi bejegyzés támpontot adhat az apa kilétét illetően is. Az 1883. jún 19-én született Gróf Alojzia édesanyja özvegy Gróf Berta, aki tehát törvénytelen gyermeket hozott a világra. Ugyanakkor a zsidó édesanya már 3 év óta együtt él Jelinek Antal katolikus cipésszel, s kettőjük közös — nyilván az anya hátrányos társadalmi helyzetéből fakadó kompenzációs törekvésétől is támogatott — kérése volt az, hogy gyermekük katolikus legyen. Eddig az volt a helyzet, hogy a zsidó anya gyermekei sorsát szem előtt tartva szorgalmazta azok áttérését, de ő maga megmaradt izraelitának. Ennek a fordítottja is előfordult — bár lényegesen ritkábban — az ti., hogy a már egészében katolikussá lett családra való tekintettel a zsidó vallását még