Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

Magamat Nagyméltóságod jó emlékezetébe ajánlva és Szerb Antal számára bölcs ítélkezést kérve maradt Excellentiádnak Szeged, 1935. [helyesen: 1936.j évi január hó 24-én mélytisztelettel készséges híve Zolnai Béla e. i. dékán Nagyméltóságú Dr. Szily Kálmán államtitkár úrnak, Budapest. A mellékletekről, arról a dokumentációról tehát' amelyet Zolnai Szerb érdekében, Szily meggyőzésére állított össze, egy 1937. március 18-i átvitel elismervény tájékoztat. Ebből sejthető, hogy Zolnai mit küldött föl Szilynek. 1. 0001 számmal: Széphalom, I. évf. 10—12. sz., 2. 0002 számmal : Hírlapi közlemény, 3. 0003 számmal: Hírlapi közlemény, 4. 0004—0039 számig : Gépelt szövegrészek 5. 0040 számmal: Szerb Antal magántanári képesítésére vonatkozó szaktanári jelentések, 6. 0041 számmal: ad 85/1935—36. bksz. Timár-f. levélmásolat Szám nélkül: 7. Széphalom, VIII. évf. 7—12. sz. 8. Minerva, XIV. évf. 1—10. szám, 9. Szellem és Élet (2) 10. Vigília, IV. kötet. 1935. 11. Magyarságtudomány, I. évf. 1935. július 12. Magyarságtudomány, II. évf. 1936. június, 13. Magyarságtudomány, II. évf. 1936. február. Nem hagyható szó nélkül, hogy Zolnai — érthető okokból — igazodott a hivatali (nincs rá jobb szó) szervilizmushoz; az őt tegező Szilyt magázza, s az udvariaskodó kifejezések, szólamok át meg átszövik levelét. E levele önmagában is kortörténeti dokumentum, szociálpszichológiai tanulságú irat. Csak tekintélyelvű hivatali mechanizmus szoríthat ki emberből ilyet. E taktikai manőver sem hozta meg azonban a sikert; a frontok lemerevedtek. Timár ostromolta Zolnait, Zolnai Szilyt. 1936. január 26-án ugyanis Timár újabb levelet írt — ezúttal talán éppen Zolnainak (a boríték elveszett, a megszólításból a címzett neve biztonsággal nem állapítható meg). Evvel újabb elemek kerültek a vitába. Az egyik ilyen elem a lehetséges megoldásé; Timár reménykedett. „Ősz óta — írta — sokat