Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)
a magyar költészet egyik jellegzetes sajátságaként a magyar ideálizmus definícióját kihámozni. Nem egyéb ez, mint egyes alkotásaink váratlan fordulata a racionális pesszimizmusból egy irracionális pesszimizmusba. Zrínyi Török Áfiumában, Vörösmarty Keserű poharában és főleg Madách Ember Tragédiájában véli felismerni a magyar idealizmus költői példáit". — Természetesen a fiatalabb nemzedék szívvel-lélekkel Szerb Antal mellé állott (Németh László, Válasz 1934. okt.). De melléje állott és védi őt az erdélyi kritika is (Makkai László, Erdélyi Helikon, 1934. dec). — Ennyi kritika után, amely mindenki számára hozzáférhető, talán fölösleges is bővebben szólnunk erről az új Magyar Irodalomtörténetről, amely Toldy, Beöthy és Pintér után a negyedik teljes szintézise a magyar irodalomszemléletnek. Csak néhány megjegyzésre szorítkozom. A szerző egyik főcélja, hogy irodalmunk európaiságát kimutassa: ez beletartozik magántanári programmjába. Fölfogásán mindenütt megérzik az irodalomtudcmány haladásával való állandó lépéstartás. Kitűnően tud írókat jellemezni. Ebben művész és méltóan sorakozik Beöthy Zsolt, Riedl Frigyes és Horváth János mellé. Az a kép, amelyet Szenczi Molnár Albertről rajzol (1.: 97—100) a legszebb lapok közé tartozik, amiket valaha a magyar szellem úttörőiről írtak. Akinek szíve így együtt tud dobogni a magyarság igazi értékeivel és amellett ilyen erős kritikai érzékkel rendelkezik, az méltó ahhoz, hogy tudását másoknak is közvetítse. — Említhetmén még példának a Mikesről szóló, remekbe-készült fejezetet (I: 188), vagy azt, amelyiknek fölírása: Erdély önmagába tekint. (Már a fejezet címei olyanok, mintha új, meleg levegő áramlana a magyar régiség könyvesházaiba). Egy-egy jelzője, pregnáns szava sokszor többet mond, mint egy egész értekezés: az expresszionista Berzsenyi, Katona utolsó tíz évének oroszos sivársága, Vörösmarty mithoszos képzelete, Kemény regényeiben a végzetatmoszféra, a Petőfi-utánzók élmény-elmondásos lírája és a népies barokk forma, Arany a difficulté vaincue költője, Vajda János kozmikus vitalitása, 1 Krúdy val kapcsolatban az idő a lélek magánügye, Ady ban, új önszemléletre ébredt magyarság, Sik Sándor elsőnek kísérelte meg a katholikus tartalmat a Nyugat-áttörés által hozott új formákba önteni, Tormay Cécile: a neo-biedermier őse, stb. Mindenfajta hangszerre tud rezonálni Szerb Antal kritikusi érzékenysége. A Zrínyiről szóló fejezet egész 1931-ig számba veszi az irodalmat, Bethlen Miklóshoz egy 1934-ben megjelent tanulmányt használ föl: mindenütt a legszélesebb bibliográfiai alapvetést adja munkájának és filológus tárgyszereteténél csak esztétikai iskolázottsága nagyobb. Műve elejétől végig érdekes olvasmány úgy hogy ezáltal a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi az eddig elszigetelt magyar irodalomtudomány eredményeit. 10. Szerb Antal be nem nyújtott dolgozatai közül legyen szabad említenem a következőket : a) Lefordította E. R. Curtius kitűnő könyvét Az új Franciaország úttörői címmel (1935), amely igen jó iskola a modern francia irodalom tanulmányozójának. b) Az Irodalmi Lexikonba és a Színházi Lexikonba, angol irodalmi cikkeket írt. c) Van több kisebb módszertani kísérlete az irodalomtudományról (Pandora 1927, Erdélyi Helikon 1934, Válasz 1934). d) Közölt tárgytörténeti adalékokat is: Egy olasz irodalmi vita Bánk bánról, Széphalom 1930, Yeats magyartárgyú verse, Debreceni Szemle 1930. e) Készülőben van könyve a XX. század regényíróiról. Mint előadó, Szerb Antal bebizonyította ilyen irányú képességeit a Debreceni Nyári Egyetem[en] (Irodalom és társadalomtudomány) és a fővárosi Szabad Egyetemen ( A XX. század regényírói) ahol nagy közönsége volt. Négy félévről szóló előadási tervezete eltér a sablonos magántanári programoktól, amennyiben nemcsak anyagában, hanem fölfogásában is újat ígér. Egyik előadása azt óhajtja vizsgálni, mint alakult a történelem és a nemzeti múlt szemlélete a magyar irodalom fejlődése folyamán. Egy másik a zseni-elmélet magyarországi sorsát kutatja Bacsányitól a Nyugatig.
