Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

magyar irodalomtörténet megírását kívánta, az ő műve nyerte meg. A könyv 1934. júliusában jelent meg két kötetben, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában Kolozsvárt, majd Budapesten is. Kéréséhez 8, önállóan megjelent művét mellékelte és 7 nagyobb, valamint nagyszámú kisebb tanulmányból, cikkből stb. álló munkásságának jegyzékét. Négy félévre szóló előadástervezete megfelelő. Minthogy Dr. Szerb Antal kérelme a magántanári habilitáció minden követelményének megfelel, tisztelettel javaslom a Tekintetes Karnak, méltóztassék folyamodónak a képesítéhez való személyes minősültségét kedvezően megállapítani. Szeged, 1934. október 25. mély tisztelettel Sík Sándor egy. ny. r. tanár A kar október 21-i, „II. rendes" ülése Sík előterjesztését meg is tárgyalta. Az ülésen Fógel, Schmidt, Erdélyi, Bartók, Horger, Mészöly, Kugotowicz, Zolnai, Förster, Várkonyi, Sík, Mester, meg a két „magántanári kari képviselő", Banner János és Schilling Gábor vett részt. Az előterjesztést a kari tanács „10 igen szavazattal, két nem szavazat ellenében" elfogadta, s kimondta, hogy „dr. Szerb Antalt személyi minősültségénél fogva a magántanári képesítéshez bocsájtja; a jelölt tudományos munkásságának elbírálására és javaslattételére kiküldi dr. Sík Sándor és dr. Zolnai Béla professzorokat." Ugyanez az ülés tárgyalta (föltehetőleg a Junktim értelemben) Timár Kálmán folyamodványát is — hasonló eredménnyel. November 3-án a dékán írásban is intézkedett, s levélben kérte föl Zolnait és Sík Sándort, hogy Szerb beküldött „dolgozatainak tudományos értékét megítélni" szíveskedjenek, s véleményüket „indokolt írásbeli jelentésben" foglalják össze . A „véleményes jelentések" 1935 februárjára, ill. márciusára készültek el; Sík jelentésének dátuma 1935. február 12., Zolnaié március 10. A képesítés iratait a Szerb Antal tudományos dolgozatait Fógel Józseg dékén március 16-án bocsátotta közszemlére; mint körözvényébó'l kiderül, az iratokat a tanácsaterem asztaláról vehették kézbe a kari tanács tagjai. Egy héttel később, március 22-én pedig Schmidt Henrik (mint prodékán) már a sokszorosított „véleményes jelentéseket" is megküldte a professzoroknak, a megbízott előadóknak és a magántanári képviselőknek. A két bíráló közt érdekes munkamegosztás )edezhető föl. Sík adta elő a „tárgyilagosabb", az objektívebb értékelést •— ő még a jelölt tudományos hibáira, egyoldalúságaira is rámutatott. Zolnai ellenben csak Szerb erényeiről, habilitálásának fontocságáról és várható hasznáról szólt. Sík Sándor irodalomtörténészi beállítódottságának abból a mind-