Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

kidolgozott előadástervét" — működési bizonyítványát Krische Jenő igazgató mindenesetre már szeptember 12-én aláírta. Két nappal később, 14-én pedig már készen volt „folyamodványa" is, amelyben hivatalosan kérte magántanárrá képesítését. Ez így hangzik: A szegedi magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem tekintetes bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karához, Szeged. Tekintetes Kar! Alulírott bátor vagyok mély tisztelettel a Tekintetes Kar elé juttatni azt a kérésemet, hogy kegyeskednék engem a ,, Magyar összehasonlító irodalomtörténet, különös tekintettel a XVIII. század második, és a XIX. század első felének francia és angol vonatkozásaira" tárgykörből magántanárrá képesíteni. Kérésem támogatására a következőket vagyok bátor mellékelni: 1. Érettségi bizonyítványomat. 2. Bölcsészdoktori oklevelemet. 3. Életrajzomat. 4. Irodalmi működésem jegyzékét. 5. Négy félévre kidolgozott előadástervemet. 6. Két-két példányban következő müveimet: a) Az Udvari Ember, b) Magyar preromantika. c) Vörösmarty-tanulmányok. d) A magyar újromantikus dráma, e) William Blake, f) Az ihletett költő, g) Az angol irodalom kistükre, h) Magyar Irodalomtörténet, két kötet. 7. Működési bizonyítványomat. Mindezeket a Kar kegyes jóindulatába és bölcs belátásába ajánlva, bátor vagyok a megjelölt tárgykörre venia legendit kérni. A Tekintetes Kar alázatos szolgája, Kelt Budapesten, 1934. szeptember 14-én Dr. Szerb Antal A „folyamodvány" mellékletei — a Szerb Antal m. tanári képesítési ügye című iratcsomóban — az első kettő, valamint a 6. kivételével fönn is maradtak a szegedi levéltárban. Közülük különösen a 3., 4. és 5. számú érdekes — életútját, irodalmi munkásságát s magántanári terveit vázolja föl bennük Szerb. Életrajza természetesen hivatalos jellegű, ún. szakmai önéletrajz; rövid, adatszerű, s —érthetően — csak azokat a tényeket, mozzanatoka emelte ki benne, amelyek a képesítésre érdemesítették, vagy legalábbis azt támogatták. így pl. hangsúlyt adott még annak is, hogy „nyolc éven át tevékeny részt vett" a gimnázium cserkészcsapatának munkájában, s hogy önéletrajza írásának pillanatában is tagja volt a „Piarista Diákszövetségnek, ahol előadásokat" is tartott „az ifjúsági csoportszámára". Érthető módon azt is hangsúlyozta, hogy a gimnáziumban