Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

A másik füzet, A Magyar Kommunista Párt Nagyszegedi Pártbizottságának városfejlesztési programja (Hírlapkiadó Kft. Szeged, [1946]) leszögezte: a „város hatóságának mindent el kell követni", hogy NagySzeged tervét a Város és „a várost környékező községek szempontjából" mielőbb megvalósítsa. Név szerint csupán Dorozsmai, Szőreget és Tápét említette közülük, mint amelyeknek könnyen megoldható Szegeddel együtt városrendezési fejlesztése (14—15. p.). 41. A szegedi tanács tagjai — köztük Antalffy György helyettes polgármester — 1946 márciusában sorra járták a községeket, melyeknek száma ekkorra már tizennégyre emelkedett (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kübekháza, Ó- és Újszentiván, Tápé, Agyő, Sándorfalva, Pusztamérges, Ötömös, Kiskundorozsma, Gyálarét). Általában egyetértéssel találkoztak.

154 Amint a Csanád vármegyei közigazgatási bizottság elé terjesztett, 1946. július 10-én kelt alispáni jelentésből kitűnik, a törvényhatósági bizottság, különösen az érintett Torontáli községek törvényhatósági bizottsági tagjai, tiltakoztak e községeknek Szegedhez csatolása ellen, sőt küldöttséget menesztettek a belügyminiszterhez, mivel „az átcsatolás inkább kárt, mint hasznot jelentene" számukra.

155 SzŐregen 1946. április 8-án népszavazás volt. Alighanem kedvező lehetett a Szegedhez való csatlakozásra, mert különben a község 1947 tavaszán Szegeddel, Kiskundorozsmával és Tápéval együtt nem kérte volna az 1937:6. tc. alapján az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumtól, hogy városfejlesztési tervük együtt készülhessen el. Darvas József miniszter 1947. november 14-i válaszában közölte is: „a városrendezési munkálatok előkészítését illetően a jövőben már Nagy-Szeged vonatkozásában fogok irányítást adni".

156 A miniszter rendelkezését csupán 1948. február 10-én közlő Délmagyarország Megvalósul Nagyszeged terve c. cikkében kiemelte: „Ez az intézkedés nem érinti sem Szeged, sem az említett község autonómiáját." Szeged és Csongrád vármegye képviselői között még 1948 októberében is folytak a tárgyalások az érintett dorozsmai járás községeinek, valamint Pusztamérgesnek és Ötömösnek a Városhoz csatolásáról. Úgy állapodtak meg, hogy e községek lakossága népszavazással döntse el, akar-e csatlakozni.

157 Kitekintés (1950—1984) 42. A tanácsrendszer bevezetésével 1950-ben együttjáró területi átszervezés nemhogy Nagy-Szegedhez nem vezetett volna, de a Város tanyavilágának túlnyomó részét az egykori központokat és kapitányságokat el