Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)
A fölszabadulás után (1944—1948) 38. A fölszabadulás teremtette rendkívüli körülmények egy lépéssel előbbre vitték Nagy-Szeged megvalósítását. 1944. október 30-án Kübekháza elöljárósága torontáli társközségei nevében Valentiny Ágoston szegedi polgármestertől kért védelmet a „határon túli erők részéről megindult akció ellen, amely Magyarországtól való elcsatolásukat célozta". A polgármester a szovjet városparancsnoksághoz fordult, s valószínű, hogy ez „ennek az előterjesztésnek a nyomán adta ki [...] az utasítást a polgármesternek e községeknek a városi igazgatás hatáskörébe való bevonásáról". A kiskundorozsmai elöljárósághoz november 7-én intézett polgármesteri átiratból kitűnik, hogy Szeged környéke ekkor közigaztásilag Szegedhez került. A hatáskör addig terjedt, hogy a szegedi polgármester november 9-én Sándorfalva élére közigazgatási vezetőt nevezett ki. E helyzet tartósságára jellemző, hogy a polgármester még december 28-án is azt közölhette Csongrád vármegye alispánjával, hogy a szovjet katonai parancsnokság Kistelek, Pusztaszer, Sövényháza, Sándorfalva és Tápé községek területére őt bízta meg az alispáni teendők gyakorlásával. 147 Hogy pontosan meddig állott fönn ez az állapot, jelenleg nem tudom; annyi bizonyos, hogy Erdei Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány egykori belügyminisztere a Város és vidéké-ben még emlékezett e „kísérletre". Hogy e kényszer szülte helyzet jobban megfelelt a város közvetlen gazdasági vonzáskörzetének, mint a hagyományos megyebeosztás, azt Borbíró Ferenc is vallotta a Délmagyarország 1945. február 27-i, Videant consules c. vezércikkében. „Egyetemes érdek — írta —, hogy szerte az országban vizsgáltassanak felül a közigazgatási beosztások, s az új keretek úgy állapítassanak meg, hogy a közigazgatás legkevesebb áldozat mellett a legnagyobb eredménnyel szolgálhassa az egyetemes célokat." 39. 1945. szeptember végén Földes Miklós újjáépítési kormánybiztos tartott értekezletet Szegeden Tápé, Szőreg, Deszk, Gyála és Kiskundorozsma Szegedhez való csatolásáról. 149 Karácsony előtt pedig Dénes Leó polgármester hívta értekezletre Algyő, Tápé, Kiskundorozsma, Gyála, Ó- és Újszentiván, Szőreg, Deszk és Ötömös vezetőit. 150 Az ügyet 1945. november 27-én a tanács, 1946. február 18-án a kisgyűlés tárgyalta, február 21-én pedig a törvényhatósági bizottság jóváhagyólag tudomásul vette, hogy „a város hatósága a Szeged környéki községek elöljáróságának kérelme alapján tárgyalást folytatott a községeknek Szeged városához való csatolása érdekében, és a miniszterelnök úrhoz, valamint a belügyminiszter úrhoz [...] felterjesztést intézett". 151