Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)
magyarországi Közlöny inkább újra a magyarosító Szeged vármegye mellett foglalt állást, amelyet ezúttal a cikkíró Csongrád vármegye Tiszán innen, Csanád vármegye makói járásnak egy részéből, Bács-Bodrog vármegye tiszai járásából és Zenta városból, valamint Torontál vármegye törökkanizsai és nagyszentmiklósi járásából kívánt megalakítani. Ennek 172 151 lelket számláló lakosságából 76 653 magyar, 38 661 német 21 777 horvát-szerb, 12 335 román és 3520 bolgár lett volna. 73 A Szegedi Híradó 1890. szeptember 16-án Szeged vármegye c. vezércikkében az aránytalan megyebeosztásra, a megyei és törvényszéki székhelyek eltéréseire tekintettel amellett érvelt, hogy „Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Torontál, Bács-Bodrog, Csanád és Csongrád megyéknek Szegedhez közel eső s gazdasági, pénzügyi, igazságszolgáltatási [...] tekintetből is hozzánk fűződött területrészeiből egy Szeged vármegye kerekíttessék ki". A lap szerint az országos reformmunkában biztosan kikérik gr. Tisza Lajosnak, a Város egyik képviselőjének is a véleményét, „de szükséges, hogy Szeged közönsége és Szeged magisztrátusa is mozduljon meg". A különben is a Tiszazug felé tájékozódó Szentes képviselő-testületében Sima Ferenc 1850-ben arra hivatkozva, hogy félő: a tervezett Szeged vármegye elnyeli majd egész Csongrád megyét, indítványozta: Szentes — Hódmezővásárhely példájára — alakuljon önálló város törvényhatósággá. Ez persze nem csak tőle függött. 74 A magát Bács-Bodrog vármegyében, jobban mondva székhelyén Zomborban hátrányos helyzetben érző Zentán merült föl, hogy a várost a megye tiszai járásával, Kis-Bácskával együtt csatolják Szeged megyéhez. 75 1891 márciusában híre jött, hogy a közigazgatás tervezett reformjával a kormány néhány kisebb megyét meg akar szüntetni. A Szegedi Híradó ismét megpendítette, hogy „Pest megye alsó járásának hozzánk [közel] eso része, Bácsnak, Torontálnak, sőt Temesnek is [!] egy-egy jókora darabja már több ízben kifejezést adtak Szeged megye koordinációjához való csatlakozásuk vágyának". Az új megye törzsét Csongrád és Csanád alkotta volna. 76 1891-ben Csongrád vármegyében erős mozgalom támadt a megyeszékhelynek Szentesről Szegedre való helyezéséért. Csongrád város részint féltékenységből, mivel a megyei tisztviselők között túlnyomó többségben voltak a szentesiek, részint bosszúságból, mert Szentes képviselőtestülete a megyeszékhely jobb megközelítését szolgáló út- és vasútépítésekre keveset szavazott meg, Szeged mellett foglalt állást, még azon az áron is, hogy Szentes legyen önálló törvényhatóság. 77 Ez év novemberében hasonló okból — elsősorban mert Szentes keveset volt hajlandó áldozni a várost Hódmezővásárhellyel összekötő vasútra — Tápé kezdeményezte, hogy a megyebeli községek foglaljanak állást Szeged mellett. Az ügy mégsem került a megyei közgyűlésnapirendjére. 78
