Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)
mészetesen nem önérdekből — „egy nagy magyar vidék intellektuális gócpontjává" válva „a legmagyarabb vármegye anyagi és szellemi előrehaladásának előharcosává válni hivatva van". Szeged a tervezett „nagyszabású kulturális emelkedésével" megyeszékhely nélkül is teljesítheti föladatait. 50 Amikor meg fölmerült a kir. csendőrség fölállításának terve, mely szerint Szeged lett a II. csendőrkerület székhelye, ezt a kormánypárt helyi szócsöve kitörő lelkesedéssel üdvözölte, s tovább központosítást és Szeged „nemzeti missziójának" kiteljesítését szolgáló intézményeket, egyebek mellett egyetemet is követelt. 51 A Szegedi Napló 1881. szeptember 11-én „Szeged megye" c. cikkében ismét megpendítette az ügyet, hibáztatva Tisza Lajost, amiért már 1879ben nem jelölték ki a megyeház helyét Szegeden. A cikknek élénk visszhangja támadt a városban és Torontálban egyaránt. A szomszédból a nevét fölfedni nem kívánó L...y megírta: „Mi a fölvilágosodott, széles körű és éveken át gyakorolt városi Önkormányzat útján demokratizált városi elem közvetett ellenőrzésébe és magyarosító hatásába helyezzük bizalmunkat"; „csakis az ilyen befolyás képes a megyét úgy átalakítani, hogy idegen nemzetiségeink, kikben a megyei kormányzat eddig dívó módja a haza iránt csak gyűlöletet ébresztett, kik amit a vidéki hatalmasok (a szolgabírák) a kerületek minden lakosán végig visznek, rossz lelkű izgatók által félrevezetve, csak rajtuk és szándékosan rajtuk a haza által elkövetettnek hiszik, és így a hazát mostohaanyjuknak tekintik". Az északtorontáliak gyűlölik Becskereket, Szegedhez viszont vonzódnak, így hát „észak Torontál megye melegen óhajta Szeged megyét". 52 A Napló gúnyosan azt tanácsolta a Szentesi Lapnak, hogy a felépülő megyeházába tegyenek majd dohánygyárat...™ Tisza Lajos terve (1881/1883) 19. Tisza Lajos 1881. szeptember 22-én a Szeged rekonstrukciójának pótintézkedésire vonatkozó előterjesztésében a minisztertanácstól azt kérte, hogy „Szeged a város emelkedéséhez kívántató tényezők összpontosítása céljából mielőbb egy nagyobb megye székhelyévé tétessék". A szeptember 16-án kelt, 25-én litografált formában több érintett miniszternek is megküldött Előterjesztés 2. pontja sajnálattal állapította meg, hogy egy „egészen természetellenesen alakult helyi többség" Csongrád vármegye lakossága kárára Szentesre helyezte a megyeszékhelyt; ha ez már orovosolhatatlan is, a Debrecen körüli nagy megyékből s a Hajdú kerületből megszervezett Hajdú vármegye példájára a Szegeddel
