Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

egyik tagozata és az országnak legmagyarabb vármegyéje szem elől soha nem tévesztette". Minthogy 1872—1875. évi költségvetéseiben hiába szorgalmazta a szegvári börtönépületnek hivatali helyiségekké való átalakítását, az 1875. tavaszi rendes közgyűlésből kiküldött bizottság javaslatát elfogadva 1875. december 15-én a közgyűlés egyhangú határozatában kimondta Szentes megyeszékhelyiségét (1875:350.), melyet csak jóváhagyásra és egy ilyen jellegű törvényjavaslatban való figyelembevételre terjesztett föl. Megújított indokai : 1. Hódmezővásárhely kiválván a megyéből, Szentes lett a legnagyobb népességű és területű, legtöbb adót fizető s úgy „társadalmi, mint kulturális tekintetben legelső városa", mely a megyei házipénztár bevezetésével legnagyobb arányban viseli majd a megyei közigazgatás költségeit is. 2. Szentes körül csoportosul a megye 9 községe és 2 adóközsége (a megye 354 534 kat. hold területéből 212 560, 95 886 lakosából 68 654; az 551 720 frt. állami egyenesadóból ide 414 405 jut). 3. A 182 törvényhatósági bizottsági tagból 92 Szentesen lakik. 4. A tisztviselői karnak a megye területéről való kivonulása károsan hatna az értelmiségre és a megyei autonómiára. 5. Szentes az anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. „Legjobb közigazgatási központ — írta — az, amelyből a közigazgatás legpontosabban, legolcsóbban és úgy az állam, mint az egyesek igényeinek legmegfelelőbben intézhető." Szeged így sem üti meg a mértéket: hangoztatott előnyei csak akkor szolgálnák a megye javát, ha a megye „összes lakosságát Szegedre vihetnénk, hogy az ott létező intézményeket közvetlenül élvezze és Szeged kultúrájából valamit elsajátítson". Ez pedig éppoly lehetelen, mint az, hogy e város csatlakozzék a megyéhez. Különben is: az 1870. évi népszámlálás szerint Szegeden az analfabéták aránya — persze a tanyaiak nagy súlya miatt! — 62,3%, míg a megyében csak 52,4% volt; „így talán nem is mi volnánk arra hivatva, hogy Szeged által civilizáltassunk?!..." A Szegeden működő állami (királyi) igazságszolgáltatási, katonai és szakigazgatási szervek nem csak Csongrád megyére, hanem más megyékre is illetékesek; ezeket kevés kivétellel (járásbíróság, adóhivatal, dohánybeváltó hivatal) a megyéből a felek személyesen ritkán keresik fel, így tehát nem áll az, hogy ügyeiket a megyebeliek a városban intéznék. Szeged távírdája és vasútja is csak négy községet kapcsol be: Algyőt, Dorozsmai, Horgost és Kisteleket. A város körül csak kisebb települések (6 község, 2 adóközség) csoportosulnak, melyek területe 150 545 hold, lakossága 27 707, állami egyenesadója 158 675 frt. Bennük 26 törvényhatósági bizottsági tag él, míg Szentesen és vonzáskörzetében 161. Ez utóbbiak Szegedtől igen messze