Apró Ferenc: Gergely Sándor az aktivisták szobrásza (Szeged Művelődéstörténetéből 3. Szeged, 1986)
1919. november 30-án nyílt meg Szegeden Engel Lajos vállalkozásában az első állandó jellegű műkereskedés a Szegedi Napló Dugonics téri házában. Az „állandónak ígérkező műtárlatról" Juhász írt beszámolót a Délmagyarország december 7-i számában. Ebből tudjuk, hogy Gergely nem adott át értékesítésre munkát, Moholy-Nagy és Milkó Erzsébet viszont igen. Moholy-Nagy László november végén már Bécsben volt, majd Németországba költözött. Gergelyek 1920 januárjában utaztak Pestre a vízum megszerzése végett. A szobrász fővárosi útját Szentiványi is említi, de más írásos bizonyítékunk is van. Hevesy Iván ekkor dedikálta neki a MA kiadásában megjelent Futurista, expresszionista és kubista festészet (1919) című munkáját: Gergely mesternek nagyrabecsüléssel Bp. 920. jan. Hevesy Iván A könyv a MA három szobrászának (Gergely, Pátzay, Spangher) is közölte egy-egy munkáját. Hevesy a szegedi művésztől a Torzó fényképét adta közre. A címlapot Bortnyik Sándor tervezte, ám az ötven, számozott és aláírt példányhoz Gergely készített kézzel (nem nyomdában sokszorosított) címlapot. A barna tusrajz jobb térdre ereszkedett, lehajtott fejű nőt, a művész egyik munkáját ábrázolta (78). A Pesten látottak és hallottak megerősítették Gergelyt külföldre utazási szándékában. Milkó Erzsébettel már korábban úgy határoztak, hogy házasságot kötnek, és együtt mennek Németországba. Nem Berlint, hanem Münchent választották, mert Gergelynek ott ismerősei voltak. Milkó Erzsébet 1919 júliusának első hetében — 24 órai utazás után — vöröskeresztes vonattal érkezett Pestről Szegedre. A Tanácsköztársaság kikiáltása után az Iparművészeti Iskolában választott öttagú diáktanács tagja lett. Politikai tevékenységéért (125) szeptemberben kizárták az iskolából, még azt sem engedélyezték, hogy Csajka István magántanítványa legyen. Gergelyek 1920. február 23-án kötöttek házasságot Szegeden. A két tanú Korniss Béla ügyvéd és Schrötter Henrik orvos, Juhász jóbarátja volt. A házasságkötésre nem előzetes bejelentéssel, hanem polgármesteri engedéllyel (diszpenzációval) került sor, ezért az időpontot maguk sem tudták előre. így Juhász Gyula nászajándékverse a házasságkötés előtt nyolc nappal jelent meg (80) :
