Apró Ferenc: Gergely Sándor az aktivisták szobrásza (Szeged Művelődéstörténetéből 3. Szeged, 1986)

Kahána leírta, hogy Juhásszal ellátogattak Gergely műtermébe. A többieket nem említette, de valószínű, hogy Kassákék is résztvettek a műteremlátogatáson : „Elmentünk ketten^ közös barátunknak, Gergely Sándor szobrásznak műhelyébe, aki a MA-ban is szerepelt szobraival... Nekünk, tömegsiker és fizetés nélkül író, éhenkórász maistáknak édestestvérünk volt tehát, de művészetében •— darabos, mégis átszellemült naturalizmusnak mondaná laikus nyelvem — inkább barátjával, Juhász Gyulával volt rokon ; a maistaság, aktivizmus legfennebb a kezek-lábak kidolgozatlanságában, a testhelyzet és mozgás (statika és dinamika) hangsúlyozásában mutatkozott" (111:470—471). Kahána — idézett könyvében — szeretettel és hosszan írt Juhászról. Dedikálta neki decemberben megjelent Universum (MA, 1918.) c. verseskötetét. Gergellyel már korábban barátságot kötött. Megható, hogy a Gergely-életművet borító hallgatást Kahána — hazatérése (1964) után — hány írásában igyekezett megtörni (107, 108, 111, 114). Születésének 80. évfordulóján is megemlékezett szobrászbarátjáról (109). A Tűz szerkesztősége 1918. december 21-től irodalmi esteket rendezett. Az első Tűz-esten Gergely nem vett részt, de második rendezvényükön „monumentális plakáttal" díszítette a városháza nagyte mét (34). A közreműködők harmadik estjükön már Tűz irodalmi társaság néven szerepeltek. Január 9-i műsorukban a Szeged és Vidéke téves híradása szerint Gerge'.y az Erotika c. elbeszélését olvasta volna föl (35). A Szegedi Napló híre volt igaz: „Gergely Sándor igen érdekesen és fordulatosán tárgyalta az erotikum szerepét a képzőművészetben" (36). Grezsa Ferenc 1919 elejére datálta Endre Bélának Smurák József építészhez írott keltezetlen levelét, melyben szó esik Gergely hódmezővásárhelyi látogatásáról : „Tegnapelőtt este Gergely Sándor lepett meg bennünket. Érkezése után egy órával mentünk a Sasba, ahol az Egyetemi Hallgatók Estélyen időztem reggel négyig. Előbb az öreg Kalmár páholyában ittunk, és ugyanott jól eltáncolt Gergely Fejérváry Pankával" (115:129). Ez az egyetlen adat, mely a szegedi szobrász és a vásárhely, művészek kapcsolatára utal. Gergely nevének magyarázat nélküli, barátságos említése (lepett meg bennünket), a közös szórakozás régebbi ismeretséget valószínűsít. A kapcsolat kialakításában Juhásznak lehetett szerepe. Január 27-én reggel meghalt Ady. A Tűz emlékszámából következtetve Gergely résztvett a szerdai temetésen. A lap több ismert szegedi, köztük a szobrász emlékezését is közli a költőóriásról : Budha mondása jut eszembe: Minden volt és minden lesz, és minden olyan, mintha lenne —• és mégis semmi. A nagy művész, Ady verseit rajongva olvastuk külföldön, és csodáltuk e bátrat, kit nem ijesztett a gúny, ki forradalmár volt a művészetben, a lelkek átformálásában, kiért később oly sokan rajongtak, kinek annyi szépet kö