Apró Ferenc: Gergely Sándor az aktivisták szobrásza (Szeged Művelődéstörténetéből 3. Szeged, 1986)

Juhász — nyilván Gergely közlése alapján — érdekes hírt is közölt : „Ehhez a beszámolóhoz tartozik az is, hogy a nagyhírű bécsi expresszionista művésztársaság egyetlen magyar szobrászt, Gergelyt hívta meg januári kiállítására" (28). A művésztársaság minden bizonnyal a Wiener Sezession. Gergely szereplésére nincs adat. Juhász a Délmagyarországban csak kishírt közölt: „A MA legújabb tárlatán ismét szerepel Gergely Sándor, aki szeptemberben tűnt föl merészen újszerű szobraival a MA első demonstratív kiállításán. A fővárosi kritika egyértelműen megállapítja Gergely művészi fejlődését, és úgy üdvözli, mint a modern magyar plasztika egyik legizmosabb tehetségét" (20). Gergely 1918 őszétől közéleti tevékenységet is folytatott. Politikai szereplést, mint katona — november 1-től főhadnagy! — nem vállalhatott. Az egyesülési szabadság létrejöttének következtében kiszélesedett közéletben mind Juhász, mind Gergely számos szereplési lehetőséget talált. Együtt adtak elő a Szabad Egyetemen, de a Szabad Lyceum politikai előadássorozatán Gergely nem szerepelt. Mindketten közreműködtek a Tűz szerkesztőségének irodalmi estjein. Oktattak a Gergelytől létrehozott Művészeti Szabadiskolában. A művész november 11-én — második kiállítása utáni napon — már Szegeden van. Ekkor nyílt meg a Szabad Egyetem, melynek elnöke Dettre János, alelnökei Móra és Thiering Oszkár, ügyvezető igazgatója Vág Sándor volt. A legtöbb előadást Juhász, Tonelli Sándor, Thiering és Gergely tartotta. A megnyitás napján Juhász a modern drámáról beszélt, Gergely „a művészet legfőbb irányait ismertette a reneszánszig" (17). Egy héttel később a reneszánsztól kezdve vázolta a képzőművészet történetét (19). December 2-i előadásán az impresszionizmusról és az expresszionizmusról beszélt (25). Végül december 9-én, hétfőn A mozgás problémája a művészeiben (27), majd 11-én A szobrászai régi és újabb irányai címmel tartott előadást (29). Gergely szerepét kell látnunk abban is, hogy a Szabad Egyetem a kerületi katonai parancsnokság kérésére oktató előadásokat tartott a katonák számára (26). A MA decemberi számában Kassák egész oldalas nagyságban közölte Gergely sikert aratott márvány Torzóját Szobor címmel (31). E munkát Kassák az aktivisták egyik legjobb alkotásának tartotta, és képeslapon terjesztették (130). December 14-én jelent meg Szegeden a Tűz című hetilap első száma. Felelős szerkesztője Bibó Lajos, főszerkesztője Juhász, társszerkesztője Czibula Antal és Terescsényi György volt. A cikkek többségét is ők íríák. Az első számban jelent meg Juhász negyedik cikke Gergelyről: „Néhány expresszionista vonással szeretném összefogni az ő művészeté-