Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

Az előadások egyik része (a Bartóké, Erdeié) az akkori legmagasabb, a nemzetközi összehasonlítást is kiálló tudományos szintet képviselte, s a többi is föltétlenül az adott szakterület magyar élvonalába tartozott. Kitűnő, lényeges dolgokat mondott Reitzer Béla is, pedig ő e tárgykörben addig szinte semmit nem publikált, s későbbi pályája is más érdeklődésről, más témaválasztásokról tanúskodik. Sőt, nyugadtan mondhatjuk, az egyik kulcselőadást, amely a dudari tapasztalatokat is megvilágíthatta, éppen ő tartotta, hisz a paraszttársadalom egészének mély és általános érvényű metamorfózisáról legtisztábban márcsak tárgya révén is, ő beszélt. Személyes Szeged-környéki szociográfiai élményeit, Erdeivel, Ortutayval, Bibó Istvánnal folytatott eszmecseréinek tapasztalatait mindenesetre ő „tette át" az angolszász szociológia metanyelvére. A változást, az átalakulást egyébként valamiképpen mindegyik előadás érintette, némelyike részletesen tárgyalta is — sőt, még a látszólag igen elvont, a paraszttársadalom mozgását csak bonyolult áttételek sorozatán keresztül követő népzene interpretálásában is lényeges elem volt az „új stílus" jelentkezése, ill. ennek jellemzése. Az előadások angol nyelvű sokszorosított szövegét az előadás után minden angol és német résztvevő megkapta. Szeptember 17-re, a dudari napok végére Buday György szép mappái valóban egy kisebb angol nyelvű magyar tanulmánykötetet rejtettek magukba. A „hivatalos" programot egy nem hivatalos, kötetlen — főleg, de nem kizárólag, esténkénti — program is kiegészítette. A vendégek, magyar tolmácsaik kíséretében bejárták a környéket, megismerkedtek a nagybirtok működésével, a mészégetéssel stb. Közben természetesen a magyar résztvevők is tájékozódtak, „töltekeztek"; Veress Sándor pl. a dudariak közt rendszeresen fényképezett, sőt — elsődleges érdeklődésének megfelelően — módszeres népdalgyűjtést is végzett.

96 Gyűjteménye kicsiny töredékét — éppen a Szegedi Fiatalok révén — a Szegedi Kis Kalendárium 1938. évi (1937 végére elkészült) kötete közkinccsé is tette. Esténként a külföldiek részt vettek a falu szórakozásaiban, vigalmaiban is; ez számukra nyilván szórakozás is, de tapasztalatszerzés is volt. Érdekes epizód, hogy a falukutatók kis csoportja esténként rendszeresen hallgatta az Ortutay Gyula irányításával, Bartók Béla, Lajtha László s mások közreműködésével készített magyar néprajzi hanglemezeket.

97 9. Dudar mérlege A falu tanulmányozás szeptember 17-én ért véget; az angol és német kutatók csoportja még aznap délután vissza is tért Budapestre. Alexander Farquharson Pesten még interjút adott a Pesti Hírlap munkatársának, Oláh Liliannak — nyilatkozata a lap másnapi számában meg is jelent