Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

Bartók Béla, bár szó volt személyes részvételéről, nem volt ott Dudaron. 7. A falutanulmányozás „terepe": Dudar Dudar, ahová ez a különleges összetételű falukutató csoport ellátogatott, ideális hely lehetett a falutanulmányozásra. Ez a kis, mindössze 1334 lakosú falu a Bakony kellős közepén feküdt, elvágva a külvilágtól (a legközelebbi vasúti állomás, a zirci is 8 kilométerre volt tőle) s részben a társadalomfejlődés „újabb" tendenciáitól. A környező sváb és szlovák lakta falvak gyűrűjében ez a község régi, színmagyar községnek számított, ahol a lakosság a XII. századtól folyamatosan magyar volt. Lakosai vallási szempontból is elkülönültek a környező falvaktól: a zirci apátság tövében az egész falu protestáns volt.

68 1937-re a bakonyi falvak egy jelentős része üdülőfaluvá vált, fejlődésük, mindennapi életük az idegenforgalomnak, a turisztikának rendelődött alá. Dudar e tendencia alól is kivétel volt; a konferencia idején még igen sokat megőrzött régi állapotából. Tomori Viola éles szemmel vette észre, hogy a faluban „sok tekintetben érintetlen a régi parasztközösségi szervezet".

69 „Az egyéni viselkedés mindenestül [...] meghatározott. [...] A vetésforgó egysége íratlan szabály, melyet őriz az emlékezet, nincs egyetlen tábla sem, mely azt mutatná, hogy gazdája más úton szállna szembe a természettel, mint a többiek. Olyan az egész, mint valami nagy kert [...]. A falut övező gyümölcsös osztatlan ma [1937-ben — L. A.] is, mesgye nem keríti el az egy portát illető fákat. A természet művét az ember különben sem nagyon javítja. Régi paraszti módszerek a földmívelésben és paraszti lelemény az élettel való küzdelemben."

7 A házak jórészt a régi nemzetségi jellegű csoportok szerint voltak építve, kerítést nem húztak föl közéjük, a munkát sok területen még változatlanul közösen végezték. Pénzért a dudariak a módosabbaknak nem dolgoztak, csak „kölcsönbe", azaz élelemért, fuvarért, szántásért stb. Az utcán sem rang (társadalmi pozíció) szerint köszöntek egymásnak; az üdvözlést más — nem hierarchikus — szempontok szabályozták.

71 Birtokviszonyaikat is egyfajta — alacsony szintre beállított — nagymértékű kiegyenlítettség jellemezte. Teljesen nincstelen csak 80 család (80 családfő, 207 családtag) volt, a többiek kisebb, zömmel 2—10 holdas „birtokkal" rendelkeztek.

72 A nagybirtok szorítását azonban érezték; közelükben a nagybirtok három változata (egyházi, kötött és kötetlen világi nagybirtok) is előfordult. „A 4300 holdas határból 1400 »a grófé« és a szomszéd határból