Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alapítása, székháza Szegeden a már említett Szegedi Lloyd Társulat és a haldó törekvések szócsöve, a Szegedi Híradó régóta szorgalmazta egy olyan testület — a kamara — megalkotását, amely mind Szegednek, mind távolabbi s kö­zelebbi környékének kereskedőit s iparosait érdekvédelmi szervezetbe tömöríti. Az 1870-es években országszerte rendre másra alakultak ilyen regionális testületek. Ám a szegedi kamara dolga olyannyira elhúzódott, hogy a Szegedi Híradó 1881. január 7-i számában (Kulinyi Zsigmond) a nagy­váradi kamara megalapításának hírére gúnyos fájdalommal jegyezte meg : — talán még Tápénak is hamarébb lesz kereskedelmi és iparkamarája, mint Szegednek! Szeged városának törvényhatósági bizottsága és a Szeged Lloyd Tár­sulat — Trefort Ágoston kereskedelmi miniszter elvi érdeklődésére — már 1878-ban leszögezte: a város évi hatszáz forint, a szegedi Lloyd Társulat évi háromszáz fo­rint hozzájárulást biztosít a létesítendő kamara céljára. A város és a szegedi Lloyd Társulat megajánlásához az Ipartársulat további évi há­romszáz forint felajánlásával csatlakozott. Az 1878-as plánumokat azonban az 1879-es katasztrófa elsodorta. Végülis 1890. február 10-én Baross Gábor kereskedelmi miniszter dön­tött. Elrendelte a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara felállítását. Még­pedig olyan módon, hogy annak hatásköre Bács-Bodrog és Csongrád vármegye egész területére, valamint Szeged, Hódmezővásárhely, Baja, Szabadka, Újvidék és Zombor szabad királyi városokra is kiterjedjen. A kamara alakuló közgyűlése 1890. szeptember 7-én — a kereskedők ellenében — a majoritásban levő iparosok vezetőjét, Lillin Károly kék­festó'mestert választotta elnökévé. A következő hónapban Gál Ferenc, mint a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank elnöke felajánlotta: addig, is, amíg a fiatal szegedi kamara önálló székházzal nem rendelkezik, otthont talál a banknak Klauzál téri rezidenciájában. 1897-ig azután egy fedél alatt is működött a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank s a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara. 51 Lillin kékfestő, a kamara első elnöke 1892-ben meghalt s ekkor a ka­mara közgyűlése egyhangú felkiáltással Gál Ferencet választotta meg a kamara elnökévé. Ezt a tisztségét azután 1898-ban bekövetkezett haláláig töltötte be Gál Ferenc. A kamara titkára — Gál jóembere — Kulinyi Zsigmond lett; másod­titkára pedig — a tönkrejutott egykori képviselő és kendergyáros — Ba­kay Nándor. Gál Ferenc elnöksége idején vásárolta meg a Szegedi Kereskedelmi és

Next

/
Oldalképek
Tartalom