Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

vont, hogy kinek az. engedélyével merek ide hurcolkodni. Én hivatkoztam Földházira és Lévaira a termelési bizottság tagjaira. Erre a vádlót [sic!] azt mondta, hogy Földházi és Lévai senkik, őtet ezek az emberek nem érdeklik. Majd még azt is mondotta, hogy ez a rendszer megváltozik, és ennek a rendszernek nem érdemes a földet megmunkálni. A vádlott az őszi munkákat nem végezte el, azt tervszerűen szabotálta. Én a vádlottnak a kijelentéseit a közöttünk lévő vitára értettem, nem pedig politikára értettem " (A kiemelés tőlem - M. T.) A harmadik tanú, Török István Csáki gulyása volt, aki a vádiratban szereplő „izgató" kijelentést a nyomozati szakaszban tett vallomása szerint hallotta gazdájától. Török ekkor panaszosan elmondta azt is, hogy Csáki nem akart vele hivatalos szerződést kötni, valamint nem fizette ki az általa elvégzett munkák egy részét többszöri kérése ellenére sem. Azt is felrótta Csákinak, hogy az főtt ételt sem adott neki több hónapja. Ennek fényében érthetetlen, hogy Török István nyomozati tanúvallomási jegyzőkönyvében a terhelthez való viszonyt tisztázandó pontnál a válaszadásra lehetőséget biztosító sor miért van egyszerűen kihúzva. Ezek szerint egyetlenegy eskü alatt valló érdektelen tanú, Tápai Sándor erőteljesen félremagyarázott vallomása alapján ítélték el Csákit. Egyébként a szegedi Népbíróság jegyzőkönyve szerint Tápai és Gyapjas viszonya egyaránt „érdektelen" az ügyhöz, annak ellenére, hogy mindketten az addig Csáki által müveit földből kaptak használatra a Földbérlő Bizottságtól. Érdekes probléma a Csáki Dániel müvelésében levő földterület nagysága is. A Hódmezővásárhelyen a nyomozóhatóság által november 5-én írott jelentés szerint ifj. Csáki Dániel 40 hold saját földjén kívül összesen 215 hold bérletén kellett volna, hogy elvégezze az őszi munkákat. Ehhez képest Csáki a tőle, mint gyanúsítottól november 11-én felvett jegyzőkönyvben a vagyoni viszonyait tisztázó pontnál 2,5 hold saját földről ad számot valamint közli: „van még apámnak és testvéremnek is földje ez együtt van munkálva. Mindössze 77 hold". A következő napon, immár a szegedi Államügyészségen készült jegyzőkönyve szerint a 2,5 hold saját földje mellett 25 holdat bérelt összesen. Csáki Dániel az ügyvédje állal írott kérelmében kérte a Népbíróságot, hogy az hallgassa meg testvéreit, édesapját és az általuk bérelt földek tulajdonosait, annak tisztázására, hogy az általa müveit földel mindig rendesen lartotta, illetve azért, hogy világossá váljanak valóságos birtok viszonyai. Ezen kérelemben leírja tételesen három felnőtl korú fivére és édesapja állal megművelt bérleteket, illetve azok tulajdonát képező igásállatokat. Erre azért tarthatott igényt ifj. Csáki Dániel, mivel minden, a testvérei és édesapja által megművelt és tulajdonolt földet és azok valamennyi igásállatát úgy mutatták be a nyomozati anyagok, mintha azok személyes vagyonát képeznék. A valóságban csak 2,5 hold saját tulajdonú földje lehetett, emellett pedig bérelte Mihály Lászlóné 86 hold földjét. Ezt a bérletet