Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén
Az esperest és a főelőadót az is fölbőszíletle, hogy 1954. október 19-én a lelkipásztor előzetes engedély nélkül meghívta Ungár Aladárt/ 0 a Keresztyén Testvérgyülekezel prédikátorát, aki egy összejövetelen „hozzászólásképpen" Biblia-magyarázatot tartott. Munkácsy ezért felelősségre vonta, de ö - legalábbis Óvári László szerint - „ellentállási [sic!] akciót indított" nemcsak az esperese, hanem a püspöke, valamint annak egyik megbízható helyi embere, Hermán Tibor ellen is. (A lelkipásztor talán azért mert szembeszállni a feletteseivel, mert Nagy Imre július 4-i parlamenti beszédét követően a lelkészekben föléledi a remény: véget érhet a rákosisla korszak az egyházban is... 36 ) „Veszélyes ez a támadás" - írta jelentésében az egyházügyi főelőadó , mert ha a renitens lelkipásztor „ehhez a mozgalomhoz híveket toboroz, ami valószínű, veszélybe kerül az eddigi munkánk". Ezért megint azt javasolta, hogy Vásárhelyi Lajos ellen a Konvent indítson fegyelmi eljárást. 7,1 A lelkész megpróbálta kimagyarázni magát: a november 1-i levelében azt állította, hogy „a kebelbéli lelkipásztorok" tájékoztatása „nem felel meg a valóságnak", mert Ungárt nem hívta meg, hanem ő írt, hogy a városon átutazóban benéz hozzá. „Hasonló látogatásban a múlt évben, sőt már ebben az évben is volt részem, mert amikor ezen a vidéken jár, mindig meglátogat, amit én örömmel is veszek..." - írta. Az ominózus október 19-én pedig csak annyi történt, hogy részt vett az este 6 órai bibliaórán, ahol a Biblia-magyarázathoz ő is hozzászólt. 38 Lehet, hogy csak tényleg ennyi történt - ám ezzel is támadási felületei nyújtott az ellenségeinek: Péter Jánosnak, Munkácsy Györgynek és Óvári Lászlónak. 1955 áprilisában Óvárit ismét „fölbosszanthatta", mert jelentésében azt írta, hogy a lelkész tovább folytatta „pimaszságait", ugyanis az anyakönyvből kiíratta az összes tizenkét éves református gyerek adatait, és a gyülekezet tagjaival fölkerestette a szülőket, hogy „megagitálja őket gyermekük konfirmál tatására" - az „orcátlansága" pedig odáig terjedt, hogy még a tanácselnököt, Bereczki Jánost is fölkeresték a hívei! 39 Ráadásul, anélkül, Ungár Aladár (1905-1970) zsidó származású, a református egyházba betért prédikátor volt. A harmincas évektől a Krisztus-hívő zsidók mozgalmát vezette, évtizedeken ál aktív munkatársa volt a Magyar Evangéliumi Alliance-nak, majd ügyvezető titkára a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének. % Óvári László 1953. augusztus 7-i jelentésében bosszúsan írta, hogy Nagy Imre beszéde után „vérszemel kaptak" a lelkészek. 37 CsML, XXXIII. 3. 3). fond, 153. ő. e„ 001/111/955. Óvári december havi kiértékelő jelentése. s TtREL, I. I. c fond, 536. doboz, 2547/1954. sz. Sajnos az „Ungár-ügyre" vonatkozó iratok a debreceni Püspöki Hivatal iratanyagából eltűntek, csupán az iktatókönyvböl lehet tudni a létezésükről. w CsML. XXXIII. 3. 31. fond, 153. ö. e., 802/955. Óvári április 30-i jelentése. Az 1954-es évben egycbkéni kirívóan alacsony volt a konfirmáló fiatalok száma: csak húszan voltak!
