Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Miklós Péter: A csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez

MIKLÓS PÉTER A csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez

1 Az alispáni jelentések tükrében (1947. április - 1948. október) A csehszlovák-magyar kapcsolatok a második világháború után Az 1945 utáni csehszlovák vezetés megfosztotta a felvidéki magyarokat állampolgárságuktól és anyanyelvük szabad használatától. Eduard Benes csehszlovák államfő 1945 tavaszán és nyarán több fórumon kifejtette: Csehszlovákia nemzetállami létének fontos föltétele a magyarságtól és a németségtől való megszabadulás. Benes 1945. augusztus 2-án bocsátotta ki a 33/1945. számú dekrétumot, amely a magyarokat és a németeket megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól. 1945. október l-jén lépett hatályba a 88/1945. számú elnöki dekrétum, ami alapján a 16-55 év közötti korú férfiakat és a 18 és 45 év közötti életkorú nőket közmunkára lehetett kirendelni lakóhelyüktől távol eső vidékekre is. Ez képezte később a magyarok tömeges internálásának jogi alapját. Ezekre a magyar kisebbség jogait és érdekeit sértő dekrétumokra a magyar politikai élet nem reagált egységesen. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány jegyzékben tiltakozott ugyan ellenük a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál, de ennek gyakorlati eredménye nem lett. A baloldali pártok - a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) - foglalkoztak a kérdéssel, de markáns fellépést és határozott politikai kiállást nem sürgettek. Ezt egyedül a Független Kisgazdapárt (FKGP) tette meg. Gyöngyösi János kisgazda külügyminiszter egy Békéscsabán elmondott beszédében megfogalmazta, hogy a magyar kormány népességcserét nem kezdeményez, azt csak nemzetközi megállapodás keretében tartja elképzelhetőnek. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a magyarországi szlovákoknak minden jogot és lehetőséget biztosít, ha Csehszlovákiába át szeret' Tanulmányomban a lakosságcserének az egykori Csanád vármegye a mai Csongrád megye területén lévő három településéi (Pitvarost. Csanádalbertit és Ambró/falvát) érintő eseményeit kísérlem meg bemutatni vázlatosan. Páll Endre Csanád vármegyei alispán 1947 áprilisa és 1948 októbere között írott jelenlései alapján. írásomhoz fölhasználtam Pelesz Nelli a témát vizsgáló kéziratos munkáját. Pelesz Nelli: A csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyében. Adatok Pitvaros, Csanádalberti és Ambrózfalva 1945 és 1949 közötti történetéhez. [Szakdolgozat, SZTE BTK Történeti Intézet] Szeged, 2007.