Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Miklós Péter: A csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez

Nem sokkal később, az 1946. március 6-i pártközi értekezleten a csehszlovák-magyar határral kapcsolatban a kisgazda Auer Pál és a nemzeti parasztpárti Farkas Ferenc a „kompakt magyar többségű vidékek" visszakövetelését javasolta, ezt a kommunisták és szociáldemokraták határozottan elutasították. Ezen a megbeszélésen a Gyöngyösi János azt az álláspontot képviselte, hogy az agresszív csehszlovák nacionalizmusra válaszul Magyarország fogadja ugyan be a felvidéki magyarokat, de csak területeikkel együtt. Ha ez a prágai kormánynak nem tetszik - vélte a kisgazda külügyminiszter -, akkor hagyjon föl asszimilációs politikájával. Mivel a külügyminiszter ezzel az állásponttal magára maradi és a munkáspártok (MKP, SZDP) nem támogatták, lemondását kilátásba helyezve távozott az értekezletről. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) 1946 márciusában kezdte meg munkáját Magyarországon. Munkatársai valamennyi szlovákok által lakott magyarországi települést végigjártak, ahol előadásaikban és írásos propagandaanyagaikban - egyebek mellett - több földet, jobb életkörülményeket ígérlek az áttelepülni szándékozóknak.

6 Ez ellentétes volt a lakosságcsere-szerződés előírásaival, hiszen az csak nemzetiségi alapú agitációt engedélyezett. A CSÁB alkalmazottai lapot adtak ki (a hetente háromszor megjelenő Slobodát) és napi harminc perces műsoridőt kaptak a Magyar Rádióban.

7 1946 júliusától önálló magyar kormányszerv, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) koordinálta a lakosságcseréhez kapcsolódó közigazgatási, szervezési, ellátási és egyéb teendőket. A miniszterelnök 1946. július 12-én nevezte ki Jócsik Lajos kereskedelem- és szövetkezésügyi államtitkárt (NPP) kormánybiztossá, aki erre a posztra már csak személyi adottságaival alkalmasnak ígérkezett, hiszen a két világháború közötti években maga is csehszlovák állampolgár volt. A kormánybiztosság szervezeti felépítéséi kél alapvető szerepköre határozta meg. Az egyik a Csehszlovákiából való áttelepítés felügyelete és szervezése, amelynek felelőse Bolya László kormánybiztos-helyettes volt. A MÁK másik feladata a Magyarországra áttelepítettek elhelyezése volt. Ezeket az ügyeket a kormánybiztos másik helyettese, Avar László intézte. A kormánybiztosság hatékonyabb munkáját funkcionális (jogi, közlekedési, sajtó stb.) osztályok segítették. Emellett a MÁK végezte az áttelepülni szándékozó szlovákok nyilvántartását, ingatlantulajdonaik ellenőrzését és az '' Kugler József: Hej, a Kriván alatt, ott a szép világ... A magyarországi szlovákok áttelepülése. Rubicon, 2007. 1-2. sz. 88-97. 7 Kugler József: Szlovákok áttelepítése Magyarországról. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság toborzási akciói. História, 2002. 2. sz. 12-15.