Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Szűcs Judit: „Nyitástól takarásig...” Csongrádi szőlők, gyümölcsösök – a téma feldolgozásának előmunkálataiból

vesszői 8-10 centiméter széles gumival, majd kívülről cigarettapapírral fogta össze. Tánczos Jánosnak csak azokat az oltásokat kellelt megfizetni, amelyek megfogták. Egy hét után már látszott, hogy sikerült-e az oltás. O csak egy hónap múlva járta körül a gazdákat, hogy fizessék ki a munkát. Napjainkban közel hetven évesen már ritkábban megy cl oltani vagy szemezni. T. J. az oltás utáni fontos munkákat is elmondta úgy, ahogyan ő végezte. Az oltást a föld fölött betakarta homokkal, ahogy mondta „becsirkézte", majd a fakadó hajtás mellé karót kötött, hogy a szél a gyenge hajtást ki ne csavarja, el ne pusztítsa. Szőlőt május végétől június végéig lehetett oltani. Ilyen időzítés mellett „érik be a vessző". Ősszel az ilyen vesszőt ajánlatos eldönteni, mert különben kifagy. Gutpintér János (sz. 1939) nevü adatközlőm anyai nagyanyja Hirkó Józsefné Pálfi Margit (1887-1979) 92 évet élt. Kint élt szőlőbeli tanyájában 1964-ig. A másfél hold szőlő tanyával a Pölös úton volt. Közelben, az ún. Dehere iskolánál 1 hold bérelt szántóján kukorica, lucerna és burgonya termett, a föld „lapályos", alacsonyabban fekvő részét kaszálónak használták. A tanya lakóépülete 2 szobából, konyhából (kemencével), mélyített kamrából és folyosóból állt. A folyosón kis élelmiszerkamrát, üvegezett folyosórészt, a mélyített kamra előtti nyitott folyosón nyári konyhát alakítottak ki. A szőlöföld szélességében, a Pölös útra nézve, a saroktól a tanyaépület után udvart, gazdasági udvart, ólakat alakítottak ki. A tanya mögött, az első pasztában csemegeszőlő tőkék adták termésüket. A következő 4 pasztában gyalog- vagy tőkeművelésü, fekete kadar termett. A tőkék közöli gyümölcsfák, nyári, téli alma és öszibarackfák álltak. A csemegeszőlőt és a gyümölcsöt egész nyáron hordták a piacra és az átvevőhelyre. G. P. nagymamáját lánykori nevén Pálfi Margitnak ismerték. Februárban oltani, augusztusban szemezni járt. Csak a sikeres oltásért, szemzésért fogadolt el pénzt. A második világháború utáni körülmények között is ügyesen gazdálkodó asszonyként 1959-1963 között a családdal együtt városi házat épített. Közben a földek termelőszövetkezeti tulajdonba vételekor, 1960-ban az első pásztányi területet a tanyával meghagyták háztáji földnek. (Ez megközelítőleg 400 négyszögöl művelhető területet jelentett.) Itt a szőlősorok közölt étkezési paprikát, sárgarépát, gyökeret és burgonyát termeltek. Korábbi lulajdonukal jelentő 4 pásztányi területet 1960-tól 1964-ig munkaegységért művelték. 1964 után a kis szőlőbirtok nagyüzemi tábla része lett, ahová kordonos szőlőt, kadarkát telepítettek. A kordonos művelésű kadarka ezen a helyen nem vált be, rövidesen kipusztult. A 19. század végétől akácerdőből műveli szőlőföldekké vált területek a mai vízlépcső úttól a bokrosi úlig leijedő szakasz - napjainkban újból