Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Szűcs Judit: „Nyitástól takarásig...” Csongrádi szőlők, gyümölcsösök – a téma feldolgozásának előmunkálataiból

vagy bakhátas kadart müveitek. Az unoka szerint nemes kadar lehetett, a tőkéken 15-20 dekagrammos fürtök teremlek.) Emellell a családnak több hold szánlója is volt a Kenderföldek nevű határrészén. A kőműves unoka a nagyapjától kapott földre „kőgunyhót" épített, kutat ásatott. Az 1940-es évek elején újabb szőlőt veitek, de a három helyen lévő szőlőt nem tudták művelni, kevésbé munkaigényes szántóföldre cserélték. (Az egy hold szőlő kél hold szántót ért.) A szölögazdák városi házuk kertjében is tartanak szőlőt. Ez gyümölcsként fogyasztásra csemegeszőlő szokott lenni. Papp István és Kelemen Julianna városi házának kertjébe 1983-ban telepítették azt a szőlőt, amelyet időközben a tőkék fiatalításával napjainkig művelnek. Sinkó György szajber nevű vadalanyba oltotta a nemes vesszőket. Ez utóbbit Kolláth András csongrádi gazda közvetítésével a kecskeméti kutató állomás egyik munkatársától szerezték be Pappék. (Volt közte olyan nemes vessző, amelyiknek még fantázia neve sem volt, kipróbálásra adták.) Az 1983-ban készített feljegyzés alapján a vadalanyba 2 sor téli muskotályt, 2 sor ezerfürtű elnevezésű fajtát, az 5. sortól soronként több fajtát oltottak, például narancs ízűt, Pannónia kincsét, pölöskei muskotitlyt. Az utóbbi fajtából lett kisebb lugas a ház bejáratánál. 1983 óta több tökén a nemes vessző kipusztult, a vadalanyba újabb nemes ágat oltottak. Ezt már Sinkó György halála után, annak veje, Tánczos János végezte. A 2008. február végén Pappék városi háza kertjében készült fényképeken látjuk, hogy a tőkét hol oltották be, mert azon a helyen a tőke megvastagodott. (A közölt felvételek, 1-4. kép a Pappék Új utca 4 szám alatti kertjében 2008. február 21-én készültek.) Napjainkban a kertet a férj betegsége miatt a feleség gondozza. Újabb adatközlőm Tánczos János (sz. 1940.) apja, idősebb Tánczos János (1903-1995) a közeli községben, Tömörkényen lakott, a malomban molnárként dolgozott. 1943-ban, amikor megszűnt a helyi malom, Csongrádra költözött és a Keresztény Gőzmalom alkalmazottja lett. A város határában vetlek 400 négyszögöl szőlőt és 3 hold szántóföldet. (Az utóbbit a kiskunfélegyházi úton több darabban.) Ezeket a földeket 1960-ig művelték, ekkor termelőszövelkezeti tulajdonba kerültek. A fiú, ifjabb Tánczos János tanult szakmája szerint műbútorasztalos lett. A Tisza Bútoripari Vállalatnál lett tanuló, majd nyugdíjba meneteléig ott dolgozott. Orabéres munkára kérte magát, hogy a munkaidő utáni mezőgazdasági munkára is maradjon ereje. A szőlővel apja mellett kezdett foglalkozni. Majd későbbi apósától, Sinkó Györgytől a szőlő- és gyümölcstermesztésről sokat tanult. (Sinkó Györgyöt 1964-ben ismerte meg, lányával 1965-ben házasodtak össze.) Apósának a felgyői Faragó tanya mögött 2 hold gyümölcsöse, almáskertje volt. Ezt a család telepítette korábban. A föld hosszában almafákat, keresztbe csemege- és borszőlőt telepítettek. A kerítésen belül körbe cse-