Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Szabó János József: Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén

nem volt a területen jelentős település, inkább csak tanyaszerü megtelepedésre gondolhatunk. Az objektumokból előkerült kis számú leletanyag és a pusztulásra utaló nyomok hiánya pedig inkább a terület békés elhagyására, továbbköllözésre utal, mint pusztulásra. A kis, tanya jellegű megtelepedés bizonyítéka lehet az egyik közelben feltárt középkori gödör (23. objektum) aljában talált szarmata kori sírra utaló leletanyag. Itt a nagyjából kör alakú középkori gödörrel egy szarmata kori temetkezést dúlhattak fel. A középkori szemetesgödör aljában egy NyK-i illetve K-Ny-i tengelyű, sírgödör formájú beásást bontottunk ki. Ennek és a felette levő középkori gödörnek a betöltéséből a szarmata kor korai szakaszára jellemző tárgyak, valamint emberi maradványok (koponyatöredékek, hosszúcsontok) kerültek elő. A leletek a következők: - egy darabból kalapált, hengeres lemezgyűrü, kívül a hengeres lemezen 4 kiemelkedő borda látható (4. kép) - a kis, tömör gombból kiinduló, vékony bronzhuzal vége elhegyesedik, valószínűleg tű - kör átmetszetü, bronzhuzalból készült karperec töredéke. Elhegyesedő végéből következtetve nyitott végű lehetett - fehér színű, csiszolt kalcedon gyöngyök, színes üveggyöngyök, hengeres fehér mészkő gyöngy (5. kép) Habár a Ny-K-i vagy K-Ny-i tájolási mód a szarmatáknál meglehetősen ritkának számít (KULCSÁR 1998, 106, 112), azonban Fábiánsebestyén tágabb környékén több helyen is előfordulnak

4

, s az eddigi kutatások pontosan a magányos, vagy a szokásostól eltérő („egyedi") temetkezésekkel hozzák kapcsolatba (KULCSÁR 1998, 20-21). A leletanyag és a helyszínen tett megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a szarmata korban itt élő család halottait nem messze lakóhelyétől temette el. Ennek egyik temetkezésére bukkanhattak rá a középkorban, gödörásás közben, melyet aztán feldúltak.

5 Gepida kor Biztosan a gepida korszakba sorolható összesen hét objektum. Ebből három félig földbeásott építmények négyszög alakú, lemélyedö gödreiként azonosítható. Lakóépületként való meghatározásuk két esetben a középkori 4 Kulcsár Valéria munkája alapján néhányat említve: Csongrád-Endre király út, CsongrádHatárút, Csongrád-Piroskaváros, Orosháza-Kristó téglagyár stb. 5 A tárgyalt középkori objektum már a szemétgödör nyugati rézsűjében helyezkedett el, annak csak alsó része maradt meg. Ha voltak további szarmata kori sírok, azokat sajnos a szeméttároló kialakításakor már megsemmisítették.