Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Szabó János József: Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén

LICHTENSTEIN LÁSZLÓ - DR. SZABÓ JÁNOS JÓZSEF Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén A község halárának nyugati részén, a Kórógy-ér bal oldali, déli, dél­keleti partján, egy 5 m magas halmon állt a középkori község téglából épült plébániatemploma (KÖH azonosító szám: 30983, 1. kép). Napjaink­ra ebből a felszínen, eredeti helyén csak a délnyugati, déli sarka maradt ránk, azaz a hajó végfalának és oldalfalának egy-egy kis csonkja, a sarok­támpillérrel együtt, mintegy 2,5 m magasan. A templom alaprajzát 2000­2001-ben, a Nemzeti Örökség Program keretében végzett feltárások alap­ján sikerült tisztázni. A döngölt agyag alapozású épület hajója téglalap (5,5 m X 4,3-4,4 m) formát mutat, a szentélye patkóíves (hossza 3 m, szélessége 2,5 m) lehetett. Az Árpád-kori maghoz a gótika idején támpil­léreket illesztettek, ezek közül a fent említetten kívül összesen három másiknak a töredékeit sikerült megfigyelni. Az egyiket a hajó délkeleti, keleti sarkához, kettőt pedig a szentélyhez építettek hozzá. Az utolsó építési fázisban a szentély északi, északnyugati oldalához egy újabb he­lyiséget toldottak, ugyancsak téglából, amelyet azután osszáriumként használtak (2. kép). A középkori falu maradványai az első komolyabb jelenkori bolygatást 1970-ben szenvedték el, amikor a templom romjától alig pár száz méterre sertéstelepet létesítettek.' Ennek az üzemnek újabb hígtrágyakezelő meden­cére volt szüksége, amelynek helyszínéül a Pusztatemplomtól 150-200 m­re, délre levő, már többször bolygatott, évtizedekkel ezelőtt részben lehumuszolt területet szemelték ki. A terület tulajdonosa, a Pankota-Kórógy Kft. (6625 Fábiánsebestyén, Belső dülő 54.) által benyújtott terv alapján a KÖH Szegedi Regionális Irodája 2005. december 21-én kelt szakhatósági állásfoglalásában olyan próbafeltárást írt elő, amelynek formája dokumen­tált régészeti felügyelet volt. Erre 2006. augusztusában került sor, amikor a kivitelezés gépi földmunkája során csakhamar elkezdtek sorjázni a külön­böző régészeli objektumok foltjai. így 2006. szeptember 12.-november 15. között megelőző feltárásra került sor, ennek költségeit a fent említett kft. viselte. A megfigyelési viszonyokat erősen megnehezítették egy újkori tanya beásásai, de különösen a modern sertéstelep több, egykor dögtemetö­Visy Zsolt jelentése a szentesi Koszta József Múzeum régészeti adattárában: 74-84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom