Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Rózsa Zoltán: Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén

sáncait az első katonai felmérés jelöli. Ugyanez a felmérés meglehetős pontossággal ad számol az Orosházától délre fekvő „nagytatársánc", ösfolyóra támaszkodó patkóívéről is, illetve a vele szembe lévő „kistatársáncről". Terepi megfigyeléseink, légifotók és műholdfelvételek tanulmányozása alapján kiderült, hogy a „kistatársánc" egy Árpád-kori erődített templom és temető, ami szerves részét képezi egy igen nagy méretű, ovális, sáncárokkal körbevett Árpád-kori településnek. További keresgélésünk eredményeképpen lokalizáltunk egy kerekded földvárat a középkori Kaszaper területén, korábbi ásatási helyszínünkön (12. kép l).

4 Az egykori mezőváros temploma a légifotó alapján a sáncárok rendszerbe tartozott.

5 Miután a légifotók tanulmányozása még több ovális sáncárkot adott, kézenfekvőnek látszott őket Árpád-korinak besorolni. Már csak azért is, mert egy részük nevükben hordozta a tatársánc elnevezést; az orosházi lelőhelyen minden kétséget kizáróan Árpád-kori települést védett; a „kistartársánc" vonatkozásában pedig terepbejárás eredménye erősített meg bennünket (RÓZSA 2006, 300). A kör alakú, Száraz-ér mellett fekvő lelőhely - a középkori Kaszaper - területén lehetett feltételezésünk szerint az a Pereg, ahol Rogerius nagyváradi kanonok leírása szerint 70 falu népét egy heti ostrom után elpusztította a tatár.

6 Elképzelésünket az orosházi település leletanyaga indirekt módon is alátámasztotta. A település korai fázisában ugyanis olyan régészeti objektumtípusok és lelctanyag került elő, amelyek, mint az anyagi kultúra minőségileg új elemei együttesen Erdély irányába mutattak. Figyelembe véve azt, hogy az említett földvárak mindegyike a mai aradi út mellett, annak közelében található, ráirányítottuk a figyelmet az út fontosságára.

7 Nyilvánvalóvá vált, hogy az évezredes úton nemcsak a kulturális és a gazdasági hatások érkeztek, hanem alkalmasint a tatár seregek pusztítása is, beleírván magukat az itt lakók generációinak emlékezetébe. 4 Fejes Csaba akkori doktorandus/.nak (2005) köszönjük, liogy felhívta a figyelmünket a légifotókon található újabb földsáncokra! A templom Árpád-kori előzményét nem találtuk meg. de feltételeztük, hogy ugyanott helyezkedett el. 6 A kutatás ezen fázisában úgy gondoltuk, hogy a nagy valószínűséggel Árpád-korinak besorolható ovális formát mutató sáncárkok előképe lehetett ez a kisebb, s ugyanakkor kör formájú földvár. Nem tartottuk kizártnak ugyanis azt, hogy a tatár elöl menekülő 70 falu népét egy már álló védmü fogadta. Azt gondoltuk, hogy a „hegyre" épített Pereg (berg) német ajkú telepesei építették a földvárat, a végső soron szászföldre irányuló út mentén. 7 Az út egyrészt a böldi réven keresztül a Káqiát-medence szívébe, másrészt a mai Arad irá nyában, a Maros mentén Erdély felé halad.