Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: „Veres fazék, paraszt csupor, tokános tál”. Az írott források szerepe a 17. századi kerámia kutatásában

közötti időszakból származnak. A 18. s/.ázadi hagyatéki leltárak és vagyonösszeírások a konyhai edények megnevezésén, darabszámán, anyagán és állapotán túl nem igen informálnak egyébről. A szegedi és a vásárhelyi hagyatékokban a konyhabeli edények sorában tételesen 516 db cserépedényt írtak össze. Összesen három említ név szerint is valamilyen konyhai edényt. Ebből is kettő rézből készült fazék és tepsi örökléséről rendelkezik, és csak egyben szerepel az agyagból égetett „cseréptányér" és leveses tál", mint hagyatéki tárgy.

31 Csak kivételes esetben találunk utalást az edények tárolási helyére vonatkozóan. Rendszerint a bútorzat összeírását tartalmazó részekhez kötötten fordulnak elő erre vonatkozó megjelölések, úgy mint „a házban festett fogas két darab, azokon cserépedények",

32 „a konyhában egy kis lányéros almárijom". Azokban a vagyonösszeírásokban, ahol a konyhai eszközöket külön inventálták mindig megjelölték az összeírt edények mennyiségét és többnyire azok anyagát is megnevezték: cserép, vas, réz. Formájukra, díszítésükre és használati módjukra viszont egy esetben sem utallak. Mindebből a cserépedények elnevezése és tipológiájának viszonylagos állandóságára kell következtetnünk, máskülönben aligha lehetséges a névvel jelölt formatípus értelmezése. A vizsgált anyagban mindössze egyetlen olyan leltárt találtam, ahol bár kitérnek a konyhai eszközök ismertetésére, egyetlen cserépből készült edény sem szerepel. 4 A legtöbb cserépből készített konyhai edény főzőfazék (2. ábra), tányér és tál (4. ábra). A 18. századi háztartásokban általánosnak mondható a 1520 db fazékból és a 2-3 db lábasból álló konyhakészlet, de találunk példát az 50, sőt 53 darabból álló fazékkészletre is. A cseréptányérok és -tálak átlagos számaránya 4-5 darab volt. A cserépből készült edények sorában még név szerint említett a korsó és a nyeles tepsi,

36 míg egyes edények teljes 3

" CSML IV.

A. 1003.S. l.d.; valamint CSML v. tan. Iratok 1790. 1015; 1788; 1794.; (idézi: JUHÁSZ 1985, 462-468) és HML Testamentum könyv I. és becsüjegyzékek (idézi: TÁRKÁNY SZŰCS 1961.383-415) 31 Lavner Péter (1771) végrendelete (CSML IV.A. 1003.s. 165.sz.) *

l2 Bárányi Mihályné (1782) végrendelete (HML Test. I. 282-283.) 33 Pánin György (1790) inventáriuma (CSML Szeged város tanácsi iratai számozott irat 1790. 1015.) ,4 Pánin György (1790) hagyatéki összeírása (CSML Szeged város tanácsi iratai számozott irat 1790. 1015.) " ,5 Ns. Balogh Mihály (1794) szenátor hagyatéka és D. Kolb Ferenc cívis (1788) hagyatéka (CSML Szeged város tanácsi iratai számozott irat 1794. és 1788.) ' A Felső - magyarországi inventáriumokban először szintén a 18. századból adatolt a tepsi kifejezés, egy 1742-es tokaji összeírás említi elsőként (VIDA 2003, 75). Ezt az időrendi vi-