Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: „Veres fazék, paraszt csupor, tokános tál”. Az írott források szerepe a 17. századi kerámia kutatásában

F. LAJKÓ ORSOLYA „Veres fazék, paraszt csupor, tokános tál" Az írott források szerepe a 17. századi kerámia kutatásában A kora újkor kutatásának történettudományi szakirodalma rendkívül gazdag és szerteágazó. Elmondható, hogy a politika-, a gazdaság- és a társadalomtörténet területei igen jól feltártak, és nagy múltra tekintenek vissza a kor művelődéstörténete, többek közölt az udvari-elit kultúra körébe vonható kutatások is.

1 Mostanáig számos tanulmány született a fenti témákban és jelentősek a kutatási eredmények a korabeli írott forrásanyag, így az udvari szabályzatok és rendtartások, az önéletírások, végrendeletek és hagyatéki leltárak feldolgozásai tekintetében is.

2 Az anyagi kultúra vizsgálata terén azonban még sok a tudománytörténeti fehérfolt. Különösen a régészeti és történeti forrásanyag összevetése tartogat kiaknázatlan lehetőségeket. Ezidáig főként a település- és várkutatások, az etikum és a régészeti leletek viszonyának vizsgálata során születtek előre mutató eredmények.

4 A mindennapi élet minőségéről és a tárgyi ellátottság összetételéről a történeti emlékek nem, vagy csak részben képesek tájékoztatni. Az egykori edénykultúráról, a korabeli fazekasság jellegéről és színvonaláról a legtöbb esetben hallgatnak az írott források. Ezúttal a régészeknek kell a történészek segítségére sietnie. 1. Az írott források szerepe és jelentősége a régészeti kerámiakutatásban Jelen tanulmány egy kísérlet, melynek célja a kora újkori edénymüvesség körébe vonható régészeti és történeti forrásanyagok összevetése és az eredmények közzé tétele. Előre kell bocsátanunk, hogy a kutatás tárgyában végzett elemzések, így a konyhai eszközanyag összetételére és a használati edénykészlet jellemzésére tett megállapítások általános fejlődési tendenciák, az egyedi specifikumok elemzésére e rövid fejlődéstörténeti vázlat mélységében nem vállalkozhat. A történeti források elemzése csak annyiban rész1 Radvánszky Béla (RADVÁNSZKY 1888, 1879-1896. és Thaly Kálmán 19. századi anyaggyűjtéseit és feldolgozásait követően sorra jelentek meg az udvari kultúra és a korabeli udvartartás rendjét kutatási témául választó tanulmányok. 2 Az utóbbi időben több gyűjteményes kötet is napvilágot látott (KOLTAI 2001; R. VÁR KON YI 1987; G. ETÉNYI - HORN 2005), amelyek részletesen tartalmazzák a témára vonatkozó szakirodalmakat. ' Településkutatásokra példa: PÁLÓCZ1 - HORVÁTH 1993; MIKLÓS - VÍZI 1999; Várkutatások: KOVÁCS 2003. 155-176; KOVÁCS - VÁNDOR 2004, 311-323. 4 HEGYI 2002; GERELYES 1994.