Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

Z.ő rész szerinti mérvű vagyonelkobzást az indokolja, hogy vádlott demokráciaellenes beállítottsága vagyoni viszonyaiban gyökerezik. " Tehát csak segíteni akarlak Olasz Istvánnak, hogy megbarátkozzon a „demokráciával". Az itt ismertetett - koncepciós jellegű - perek is alátámasztják azt a véleményt, mely szerint a népbíróságok felállításával lehetőség nyílt arra, hogy „az igazságszolgáltatás olyan politikai fegyverré váljék, amely nem csupán a bűntettekkel szembeni védelmet szolgálta, hanem és döntően politikai érdekeknek rendelődött alá. "

4 A vásárhelyi gazdák példája mulatja, hogy a kiépülő Rákosi diktatúra felhasználta a végrehajtó hatalmai, valamint az igazságszolgáltatást is céljai elérése érdekében. A hatalmi ágak egy kézbe rendezésével úgy számoltak le a gazdákkal, mint politikai ellenfeleikkel. A koncepciózus eljárás alá vont, kisemmizett gazdák legfőbb bűne az volt, hogy életképes méretű gazdaságaikkal, szaktudásukkal alternatívát jelentettek a szovjet típusú mezőgazdasági modellel szemben. Bűnük volt továbbá, hogy független egzisztenciával rendelkeztek. Rákosiék tudták, hogy csak akkor tudják ellenőrzésük alá vonni a vidéket, ha kihúzzák a földet a paraszt emberek lába alól, mert az függetlenségük legerősebb bástyája. A diktatúra csak akkor működik hatékonyan, ha minden állampolgár függő viszonyba kerül a központi hatalomtól, ezért nem kerülte el a totalitáriussá váló kommunista hatalom figyelmét a vásárhelyi gazdák parasztpolgári világa, melyet pusztulásra ítélt. 4 Szakács Sándor - Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete". Adatok és adalékok, tények és összefüggések (1944-1948). Budapest. 1997. Genius Gold Rt., 182.