Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén

az esperes egyelőre megvédte ökel! (Arra hivatkozott, hogy ezek az ügyek „lényegesen zavarnák" a presbitérium és így a gyülekezel békéjét.) Az elfajult vitáknak egyébként úgy lünik, két fő oka volt: Pinkóczy Gusztáv slálusa (lelkész legyen-e és/vagy főgondnok), illetve tisztázatlan anyagi ügyek - melyek miatt az új lelkész kisebb részben Vásárhelyit, főként pedig Pinkóczyt vádolta. Előbbi felelőssége tisztázódott, de a nyugalmazott lelkészről (akit a gyülekezetben sokan szerettek) furcsa dolgok derüllek ki. Nem tudott elszámolni bizonyos pénzekkel, és amikor emiatt Kecskés Balázs felelősségre vonta, ellentámadásba ment át: a városban azt terjesztette, hogy az ótemplomi lelkész a „sáros", ráadásul közölte, hogy világi bíróság elé idézteti Kecskést - erre ö meg feljelentette, vagyis egyházi bíróság elé citálta. (A fcgyelemit késő beadvány szövegét a presbitérium elfogadta) Az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy a július 27-i gyűlésén 12:3 arányban megszavazták a jelenlévők, hogy feloszlatják a presbitériumot. Ráadásul Vásárhelyi Lajos és Pinkóczy Gusztáv az egyházi hatósághoz egy feljelentést adtak be Kecskés Balázs ellen „sok-sok vádponttal, melyek súlyosan terhelőck" - mondta erről Munkácsy az augusztus 11-i kanonika vizitáción.

110 Ekkor közölte azt is, hogy a presbitérium feloszlatását kimondó határozatot az egyik presbiter megfellebbezte, az Egyházmegyei Elnöksége pedig a határozatot megsemmisítette. Kitért arra is, hogy a presbitérium nevében valaki vagy valakik (?) augusztus 7-én panaszt

1 1 nyújtottak be a felettes egyházi hatóságoknál. (A lelkész szerint a két ellenlábasa pedig „följelentette" öt Kádár Jánosnál, a minisztertanácsnál, az ÁEH elnökénél Miklós Imrénél, a legfőbb ügyésznél, Bartha Tibor püspöknél, Turai István megyei egyházügyi főelőadónál és „a sajtónál".) A püspökség vizsgálóbizottságot rendelt ki. Kecskés szerint a dr. Erdei Mihály hajdúhadházi lelkész vezette bizottság részrehajlóan folytatta le a vizsgálatot, mert Csák József lelkipásztor befolyása alatt állt.

11

" Hogy igaza volt-e, azt ma már bajosan lehet kideríteni, ugyanis a bizottság által fölvett jegyzőkönyvek hiányoznak az egyházkerület levéltárából. Végül Erdei jelentése alapján a Hajdúvidéki Egyházmegye Bíróságának elnöksége - az E.T. 7. tc. 140. § b/ pontjára hivatkozva - Kecskés Balázst "" ÓRLHi, az 1958. augusztus 17-i kanonika vizitáció jegyzökönyve. 111 A Kecskés Balázs ellen benyújtott panasz iratai is „eltűntek" az egyházkerületi levéltárból, csupán az iktatókönyvi bejegyezésből (1272/1958. sz.) lehet tudni a létezéséről. "" A lelkész szerint Csák József érdekelt volt abban, hogy ne ö „győzzön", hanem ellenlábasai, men akkor az egyházközségben továbbra is fennmarad az anarchia, és az ótemplomi hívek majd hozzá fognak járni...