Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén

a gépel, de kénytelen volt visszaadni, mert volt rá egy régi engedélye. A makói rendőrség azonban már nem volt ennyire ,joglisztelö": Vásárhelyit őrizetbe vették, mert nem tudta igazolni a gép tulajdonjogát. A valódi okra Óvári jelentése végén világít rá: „Kénytelenek voltunk erre azért is, mivel megyei viszonylatban is akarták használni a gépet."

30 Úgy tűnik, hogy a „vetítőgépes akciója" miatt érte az első egyházi retorzió: Bakó László egy 1952. március 24-i, Péter Jánosnak címzett levelében ugyanis azt írja, hogy az ótcmplomi lelkipásztor „ismeretes ügye", folyamatban lévő fegyelmije körül „erősen sűrűsödnek a fellegek...". Hogy végül is kapott-e egyházi megrovást, az a fennmaradt forrásokból nem derül ki. 1 Mindenesetre „...sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy dr. Vásárhelyi Lajos az esperesében látja az ellenségét, nem pedig a világi hatóságban" - írta Óvári.

32 Ezek után nem csoda, hogy annyira megromlott a viszony közöttük, hogy Bakó 1952 februárjában betegszabadságra küldte az ólemplomi lelkészt, sőt, a főelőadó szerint az esperes „kívánatosabbnak tartotta volna, ha a lelkipásztor más foglalkozás után nézne."

33 Már ősszel, amikor nyilvánvaló volt, hogy Bakó László esperesnek le kell mondania, sőt, Szegedről is mennie kell, újabb konfliktus keletkezett közöttük: az ótemplomi lelkész az október végi több napos evangelizációs szolgálatra azt a Harsányi Pál nyugalmazott békés-bánáti esperest hívta meg, akit 1945-ben a gyulai népbíróság nyolc hónapra ítélt (csak azért, mert a felsőház tagja volt), amit le is ült. Bakó - mivel tudta, hogy ehhez hiányzik a püspöki engedély - a meghívást helytelenítette, emiatt Vásárhelyi keserű szemrehányással illette őt. Egy évvel később, 1953 tavaszán a második negyedévi munkatervében Óvári László már mint „a Péter János-féle béketheologizálás elleni blokk" egyik vezéralakjaként említette a lelkipásztort, ezért már ekkor javasolta az egyházból való minél hamarabbi eltávolítását - ennek érdekében pedig adatokat kezdett gyűjteni.'

4 w CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 149. ö. c, 026-25-952. sz. Óvári László február 14-i kétheti jelentése. Fegyelmi ügyéről az eddig megismert forrásokból semmit sem lehet tudni. A presbiteri jegyzőkönyvből is csak az derül ki, hogy 1952 februárjában a Csanád-Csongrádi Református Egyházmegye elnöksége Vásárhelyi Lajos ellen saját kérésére (!) egy újságcikk miatt fegyelmi eljárást indított. Hogy milyen cikkről lehet szó, azt eddig nem sikerült kiderítenem. 32 CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 149. ő. e. 026/85/952. ii. cs. Óvári László 1952. március 31-i jelentése. " CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 149. ö. e. Óvári László 1952. március 1-i jelentése. :,J CsML XXXIII. 3. 31. fond. 149. ö. e., 0012/34/a. Óvári László II. negyedévi munkaterve (1953. április 7.)