Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén

esperes munkája szerinte nem mondható a legelfogadhatóbbnak, ez az egyén elég sok kérdésben még igen ingadozó és igen sok esetben próbálkozik reakciós papok védelmére állni. Nem lép föl erélyesen a Péter János ellenes blokk ellen..."

24 (Ezek szerint volt ilyen!) Május 5-én azt jelentelte, hogy az új esperes „kezd lassan meg-megmozdulni, de még ezt az egyént igen erősen kell noszogatni. Sok esetben nem igen szeret határozottan kiállni."

2fi Péter János az év végén elárulta Óvárinak, hogy Szabó helyére Munkácsy Györgyöt kívánja helyezni,

26 (akit csak decemberben 6-án iktattak be a szentesi lelkészi tisztségébe). A püspök akarata előbb-utóbb érvényesült: 1954. április elején, az egyházmegyei közgyűlésen Szabó József - előzőleg az ÁEH megbízottjával átbeszélve és a debreceni püspök indítványára

27 - lemondott, ugyanekkor a Péter János javasolta Munkácsy megválasztását. Ez „természetesen" megtörtént: az alig öt hónapja Szentesen állásban lévő Munkácsy Györgyöt július 1-én „egyhangúlag" választolták meg Bakó László utódának, a Csongrádi Református Egyházmegye esperesének. Ő a bizalmat meg is szolgálta: 1955-től a Hazafias Népfront és a megyei tanács tagja lett, és minden útonmódon érvényesíteni igyekezett a Péter János-i „vonalat". Ezek után joggal remélhette az egyházvezetés és az ÁEH, hogy végre „rend" lesz a megyében. Csakhogy még mindig akadt egy-két „renitens" lelkész - köztük dr. Vásárhelyi Lajos -, aki nem állt be a sorba. A lelkipásztor valószínűleg kezdettől fogva szálka volt Óvári László szemében. 1952 elején azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy a saját pénzéből vásárolt egy diavetítőgépei, majd „szép színes kivitelezésben" bibliai képeket mutatott be, a képekhez pedig magyarázatot fűzött. Ezzel pedig „igen nagyszámú hívőt tudtak összecsődíteni" - jelentette bosszúsan az egyházügyi főelőadó.

28 Vásárhelyi a sikeresnek bizonyuló akcióját megismételte, ráadásul az ifjúság számára is tartott vetítést.

29 A vásárhelyi rendőrség ugyan elkobozta CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 149. ő. e., 0012/34/a sz., Óvári László II. negyedévi munkaterve (1953. április 7.) CsML XXXIII. 3. 31. fond, 153. ö. e., 0012/60/953. sz. A „pakliban" benne volt még egy ideig Hermán Tibor is, öt azonban - miként Óvári fogalmazott - „származásában és egyházi működésében" kikezdték. (A főelőadó arra utalt, hogy anyai ágon zsidó származású volt - anyját Fischer Fannynak hívták - és lelkes „békepap".) CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 153. ö. e., Óvári László 1954. március 15-i jelentése. CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 153. ö. e., 001/49/954. Óvári László áprilisi kiértékelő jelentése. Péter János már a márciusi lelkészi értekezleten tartott beszédében utalt arra. hogy Szabónak mennie kell! CsML, XXXIII. 3. 31. fond, 149. ö. e., 026-25-952. Óvári László február 14-i kétheti jelentése. Az ifjúsággal való foglalkozás később is bőszítette az ÁEH embereit. Egy 1959-es jelentésből kiderül, hogy akkor is akadtak olyan „reakciós" lelkészek, akik diavetítéssel akarták a befolyásuk alá vonni a gyermekeket... Közli FodornéNagy, 2006. 255. o