Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén

körzetet, cs azokkal a református szülőkkel, akik hitoktatásban akarják ré­szesíteni a gyermekeiket, írasson alá egy ível - szidta a kommunistákat. (Bcrelzk utólag azt gyanította, hogy ezek az aláíróívek okozták a bajt, mert ezt úgy fogták föl az „illetékesek", hogy „én azért bocsátottam ki azokat, mert követeltetni akartam a vallásoktatást és tiltakozni a fakultatív-rendszer ellen", ráadásul a kutasi rendőrparancsnok kifogásolta „a hívek feljáratá­sát". ) A lelkész a vádat természetesen tagadta. A Csongrád Me-gyei Bíró­ság június 9-i nyilvános tárgyalásán dr. Jezerniczky Ákos védőügyvéd hiába hívta fel arra a figyelmet, hogy a vád csupán egyetlenegy személy, a gond­nok vallomásán alapszik (ugyanis a két másik tanú csupán tőle hallotta, hogy állítólag mit mondott a lelkész), aki nem tekinthető elfogulatlannak, sőt, erősen gyanítható, hogy személyes bosszúról van szó. Lé-nárt ugyanis egy ideje vadházasságban élt volt cselédjével, akitől gyermeke is született, emiatt pedig a lelkipásztor többször figyelmeztette, hogy törvényesítse a kapcsolatukat. A vád megalapozatlanságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a korona­tanúnak az első tárgyalási napon a bíróság előtt tett vallomása nem egyezett meg a rendőrségen fölvettél, feltehetően a rendőrségen „kiszínezték" az eredeti vallomást. 22 Mindezek mellett a védelem tanúi (köztük Karácsonyi Ferenc főispán és a kutasi párttitkár!) egytől egyik azt vallották, hogy Beretzk demokratikus gondolkodású lelkész, aki mindig segített a hozzá forduló szegény embereken, és sohasem „kommunistázott". A bíróságot meglephette az, hogy milyen ingatag alapokon nyugszik a vád, mert a tár­gyalást felfüggesztették és egy hónappal elnapolták. Hogy a két tárgyalás között mi történt, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal megyei megbízottját informálisan tájékoztatták-e a tárgyalás alakulásáról, ő pedig befolyásolta-e az ítélet meghozatalában a bíróságot, feltehetően sohasem lehet megtudni, de a külső befolyásolás cseppet sem zárható ki, sőt... A második tárgyalási napon, július 7-én a megyei bíróság dr. Kovács László vezette tanácsa ismét kihallgatta a vádlottat és a védelem tanúit (Lénártot azonban már nem), de új tényállás a korábbiakhoz képest nem vált ismertté. A koronatanú állítását senki sem erősítette meg, ennek ellenére a bíróság Beretzk Sándori bűnösnek találta egy rendbeli „izgatás" bűntetté­ben, nyolc hónapi letöltendő börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és mellék­21 TtREL, I. 1. c fond, 515. doboz, 1111/1950. sz., Beretzk július 27-i levele Bakó Lászlónak. ' A jegyzőkönyv szerint a gondnok azt állította, Beretzk Sándor úgy fogalmazott, hogy „a piszkos kommunistákat" ne látogassa le, mert „azok a vallást el akarják törölni, azok nem emberek". A bíróság előtt azonban azt vallotta, hogy a lelkész csupán a „disznó kommu­nista" kifejezést használta. TtREL, 1 I. c fond, 515. doboz, 1111/1950. sz„ a megyei bírósá­gon 1950. június 9-én Beretzk Sándor bűnügyében megtartott nyilvános tárgyalás jegyzö­könyvének másolata, 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom