Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Jelek a térben. A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században

M3EPAHMKA HbETOBA / AEIOCTOJIA M EB A HTEUMC TE... / CB. JTYKE / KYHEBHOr 3

A LU TM T

H Ti KA nOPO/JML(A / EOTOCJIA BJb EH MX nOfíM)Ky OBO CBETO / TiACHO 3HAMEIBE BACE EOrOCABJhEB ... / OBOFA CBETA /... AMMH/1899 TOR. " (Isten és megmentő Urunk Jézus dicsőségére / az Úr kiválasztott / apostolának / Szt. Lukács / evangélistának a család oltalmazó]áriak / Isten dicsőségére állították ezt a szent / emléket Vásza Bogoszávljev /a világ.../ámen/1899 év.) A fentiekből látható, hogy mennyire fontos egy közösség életében az egyház tájépítő, tájszervezö szerepe. A templomokat - a szerbek 1773-75ben, a magyarok 1768-ban és 1912-ben építették

23 - a város központjában, a főtér közelében vagy a település nagy forgalmú pontjain, hogy hangsúlyozzák jelenlétüket az épített környezetben. Ezt a gyakorlatot követte a tehetős paraszt-polgár réteg, amikor szakrális kisemlékek sorát állíttatta a településen. Az első szakrális építményt a katolikusok távol a várostól, egy dombon emelték. A tájba épített kálvária a város egyetlen 18. századi emléke. Magyarország más tájain már ebben az időszakban számtalan vallási kisemléket állítottak. Bácska azonban ekkor élte legújabb kori benépesedésének alkalmasint eléggé zavaros korszakát, így nem csoda, ha Magyar-Kanizsa megtelepedő lakói nem a szakrális kisemlékek állításával voltak elfoglalva.

0 Amint azonban a benépesedés nyugvópontra jutott, azonnal a figyelem középpontjába került a vallásos élet táji környezetbe való beillesztése. A 19. században nyolc szakrális kisemlék épült, ebből hatot katolikusok, kettőt ortodoxok emeltek. Ha megvizsgáljuk ezeket az objektumokat, láthatjuk, hogy négyet a templomok köré szerveződő szakrális térbe, a másik négyet, pedig a liturgikus gyakorlatból következő egyéb szakrális térbe állítottak. A város főterén, a városháza és a szerb templom közelében állították fel a szerbek egyik keresztjüket. Míg a másikat a temetőjükben. A katolikus magyarok szintén a központban álló nagytemplomuk kertjében két szobrot, a két katolikus temetőben három keresztet és a Körös patak torkolatánál egy szobrot állítottak. A 20. században még kilenc szakrális kisemléket állítottak a katolikusok - két kápolna/ravatalozó is épült a katolikus nagytemetőben, mindkettőt a 20. század elején építették -, ebből kettő szobor. A szobrok a város fontos és forgalmas tereire kerültek, sőt az egyik keresztet a Főtérre állították, hogy Bővebben lásd Klamár Zoltán, 1996. V.o.: Bartha Elek, 1990. 220.