Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Jelek a térben. A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században

ték át az időközben megrongált, fejetlen szobrot. Korábbi fotókon jól látszik, hogy a letörött bal kezét behajlítva ujját a szája elé tette, míg másik kezében keresztet tartott, rajta korpusszal. A katolikus hívek összefogásával „restaurálták" a szobrot és a megkerült szoborfejet a helyére illesztették. A homokkő szobor ekkor újra kiszínesedett. Még két szobor áll a templomkertben, az 1882-ben állított Piéta és az 1891-ben készült Szentháromság-szobor. Előbbi fehér márványból készült, az ülő Szűz Máriát ábrázolja ölében a halott Jézussal. Felirata: „Oh, ti mindnyájan / Kik átmentek ez uton / Figyelmezzetek és lássátok / Ha vagyon e fájdalom / Mint az én fájdalmam. / KÉSZÍTETTE / AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÖZV: SMIDL VENCZELNÉ / SZÜL: SPORN MÁRIA VILHELMINA / 1882. " A szobor a tér keleti felén, a kereszthajó bejáratához vezető úton áll. Habár az eredeti, mögötte vezető utat ma már nem használják és így intő feliratát sem olvassák, mégis sokkal inkább uralja a teret, mint a mellette álló, monumentális Szetháromság-szobor. A homokkőből készült és igen rossz állapotban lévő alkotás a Bata család anyagi áldozatvállalásának köszönhetően kerüt felállításra: „A TELJES / MEGOSZTHATATLAN / SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN / DICSŐSÉGÉRE / EMELTETTÉK / BATA JÁNOS PÁL / BATA JÁNOS ANTAL / BATA JÁNOS JÁNOS / ÉS BATA ÉVA /MDCCCXCI. " A 20. század elején folytatódott a terek szakrális kijelölése és még két alkotás került a város egy-egy forgalmas pontjára. A Jézus szíve-szobor egy igen lendületes, impresszív megfogalmazású, szecessziós talapzaton álló alkotás, melyet a Gazdakör székházánál, az egykori Szent István és Széchenyi utcák háromszög alakú kis teret formáló találkozásánál állítottak fel. A kolozsvári Szeszák Ferenc - Stróbl Alajos tanítványa volt - készítette alkotásért 16000 koronát Fizetett egy módos paraszt-polgár család. Dedikációja azt is elárulja, hogy a felújítást is tehetős hívek vállalták: „JÉZUS /SZENTSÉGES SZIVÉNEK / AJÁNLJA / BATA SÁNDOR / ÉS NEJE / REMETE VIKTÓRIA / 1908" Talapzatán: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE JAVÍTTATTA 1975 ÉVBEN / DU KAI SÁNDOR / ÉS NEJE/NAGY HERMINA " Kevésbé lendületes, inkább a szigorú egyházi megfogalmazású ábrázolásmódot követő Mária szíve-szobor az egykori Deák Ferenc és Árpád utcák találkozásánál lévő kis téren áll, közel a belvárosi Szent Őrzőangyalok templomához. A szobor állítás költségeit megint egy tehetős paraszt-polgár család vállalta: „A / BOLDOGSÁGOS SZŰZ MARIA / SZEPLŐTELEN SZIVÉNEK / AJÁNLJA / DU KAI ANDRÁS / ÉS NEJE / DU KAI AMÁLIA / 1929. / ÓVÁRI J. / SENTA " A dedikáció szövegéből az évszám és a szomszédos város, Zenta nevének írásmódja utal csupán arra, hogy a 20. század második évtizedében impériumváltás történt.