Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: A lokális identitás megteremtésének lehetőségei egy bánsági magyar közösségben

le valahol. E tudatos hagyományteremtési folyamat egyfajta világalapítás­ként is felfogható, hiszen egyfajta létjogosultságot biztosított az idegen nemzetiségi környezetben létrejött telepesközségnek az a momentum, hogy a történelmi események számára mintegy helyszínül szolgált. A Borovszky­féle vármegyei sorozat a falu bemutatása kapcsán részletesen utalt erre a mozzanatra: „Ez a terület nevezetes szerepet játszott a szabadságharczban. 1849. aug. 8-án gróf Dembinsky Henrik honvédtábornok hada idehúzódott s aug. 9-én itt találkozott Bem honvédtábornokkal, a kit Kossuth Lajos kor­mányzó fővezérré nevezett ki. Bem átvévén a fővezérletet, megkezdte az előnyomulást a császáriak ellen, Az aug. 9-én vívott temesvári csata estéjén a Vadászerdőben levő erdészeti épületbe szállították Bem tábornokot, a ki a csatában vállpereczét zúzta össze s innen menekült azután Bem egész tábor­kara Temesrékas felé." 1 Az emléktábla felavatásához kapcsolódó ünnepi eseményekről nemcsak a korabeli sajtóból értesülhetünk, hanem rendelke­zésünkre áll a Kegyelet-Hangok című füzetecske is, ami egyfajta forgató­könyvként is felfogható, hiszen részletesen bemutatja az eseményeket, a szervezésben szerepet vállaló személyekkel együtt, sőt még a telepesek névsorát is közli. A kiadványt végigolvasva láthatjuk, hogy az ünnepi alka­lom valóban értelmezhető egyfajta hagyományteremtési kísérletként, ami a lokális identitás megteremtésére irányult, alapjául pedig a 19-20. század fordulójának nemzeti gondolkodása szolgált. A táblaavatás alkalmából kiadott füzet bevezető gondolatai mitizált formában elevenítik meg a sza­badságharc időszakát, valamint bemutatják az ünnepség előzményeit is. A kiadvány összeállítója Mózes kőtábláihoz hasonlítja a márványtáblát, amire nem a tízparancsolatot, hanem seregszemlén résztvevők neveit vésik rá. A szöveg a következőképpen hangzott: „Örök emlékéül annak, hogy a Va­dászerdőben 1849. V/26. Bem József honvéd altábornagy hadtestparancs­nok szabadfalui térparancsnok, Petőfi Sándor honvédőrnagy segédtiszt és több huszártiszt kíséretében a Mészöly Farkas huszáralezredes parancsnok­sága alatt állott 14. sz. Lehel-huszárok 3 százada felett nagy szemlét tartott. Ez emléktáblát emelte közadakozásból Vadászerdő (Újszentes) község la­kossága 1900 VH/29." % Az emléktábla elhelyezése egyértelmű utalás a fo­lyamatosság megteremtésére, összeköti a múltat a jelennel, ugyanakkor a közösséghez tartozás, a nemzeti és egyben a lokális identitás megerősítésé­nek hatásos eszköze. Az emléket a későbbi impériumváltást követően több alkalommal is eltávolították a helyéről, majd a református templom előtt, a falu főterén állítottak fel egy domborművei ellátott márványtáblát, amit néhány esztendővel ezelőtt újítottak fel. 7 Reiszig Ede é.n.123. x Reiszig Ede é.n.123.

Next

/
Oldalképek
Tartalom