Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: A lokális identitás megteremtésének lehetőségei egy bánsági magyar közösségben

birtokbavétele a házhelyek, illetve a földek kiosztását követően szakrális szinten zajlott le leginkább. A rítusok által jelzett eseménysorozat kellőképpen illusztrálja azt, hogy miképp létesülnek, jönnek létre az immár faluvá, egy közösséggé formálódó Vadászerdő legfontosabb közösségi épületei, intézményei: E folyamat állomásai a következőek voltak: 1. Első aratási istentisztelet (1892. július 3.) 2. A református leányegyház megalakulása (1892. október 2.) 3. Emléktábla avatása (1900. július 29.) 4. Református templom felszentelése (1903. augusztus 30.) Az ünnepi alkalmakon résztvevők között az egyházi személyiségek, lelkészek, esperesek jelenlétével szinte minden esetben számolnunk kell, hiszen a rítusok vallási elemei meghatározó szerepűnek tekinthetőek. Név szerint talán Futó Zoltánt érdemes megemlíteni, aki a település megalakulása idején még temesvári lelkészként tevékenykedett, majd Újszentesen megismerve a szentesiek meghívták városukba az 1890-es évek végén református lelkipásztornak, ahol jelentős szerepet vállalt az egyházközség életében.

6 Szerepe 1892. júliusában keresztelésre, a temesvári küldöttség vezetésére, valamint az egyházi beszéd elmondására szorítkozott. 1892. október elején a leányegyház megalakulásakor imát mondott és prédikációt tartott, 1903. augusztus végén pedig akkor már szentesi lelkészként ismét a keresztelés jutott neki részül. Az egyházi személyiségek részvételével kapcsolatban annyit mindesetre érdemes megjegyezni, hogy 1920-ig Újszentes és az anyaváros egy közigazgatási egységhez, nevezetesen a Békés-Bánáti egyházmegyéhez tartozott, éppen ezért az ünnepi alkalmak idején az esperesek, valamint más egyházi személyiségek is ellátogattak a településre, részesei voltak az eseményeknek. 1892. október 2-án, azaz a leányegyház megalakulásakor Filó János szentesi lelkész, esperes megnyitó beszédet, a református templom felszentelése idején Dombi Lajos esperes felszentelő imát, ünnepi beszédet Garzó Gyula gyomai lelkész mondott. Az esketés Zöld Mihály végvári lelkész közreműködésével történt. Úrvacsorai agendát Szabolcska ft Futó Zoltán 1863. május 15-én született Hódmezővásárhelyen. Édesapja, Futó Mihály a vásárhelyi református főgimnázium igazgatója volt. Iskoláit szülővárosában és Debrecenben végezte. A teológiai fakultást 1884-ben fejezte be, az I885-86-os tanév téli félévét Berlinben, a nyárit pedig Baselben töltötte. Hazatérését követően a második lelkészi vizsgát kitűnő eredménnyel tette le, Nádudvarra került, 1887. júliusában pedig a temesvári egyesült protestáns egyház lelkésze lett. Az önálló reformétus egyházközség lelkipásztoraként 10 évet szolgált Temesváron, 1898-ban került Szentesre.