Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: A lokális identitás megteremtésének lehetőségei egy bánsági magyar közösségben

ként viselkedhettek. Az összetartozásnak, a közösségként létezésnek szimbolikus kinyilvánítása miatt is alapvető követelménynek számított, hogy egy-egy falunak legyen temploma, paplakja, iskolája, községházája. Ezt az elvet próbálták meg érvényesíteni a hatóságok Vadászerdő esetén is, hiszen a telepítési okmány a telepeseket kötelezte arra, hogy a kincstár által adott területen a tervek szerint saját költségükön iskolát, templomot, községházát, óvodát és paplakot építsenek és tartsanak fenn. Újszentes betelepülése, etnikai viszonyainak alakulása A Maros-Tisza köz az 1716-18. évi hadjárat következtében szabadult fel a török uralom alól. A háború után a területet Temesi Bánság néven császári koronatartománnyá alakították, és közvetlenül Bécsből irányították egészen 1779-ig, amikor a magyar rendek követelésére visszaállították a megyerendszert az alkotmányos formákkal egyetemben. A Habsburgok merkantilista elveket követve az adózó népesség számának gyors növelését főleg a Német-Római Birodalom területéről származó családok letelepítésével kívánták elérni. 1720 és 1740 között kisszámú olasz, spanyol és francia telepes is bevándorolt a Bánság területére, akik hamarosan beolvadtak a németségbe. A román, szerb, szlovák, cseh, macedón és bolgár népesség az etnikai képet tovább színesítette Európában páratlan nemzetiségi viszonyokat teremtve ezzel. A kormányzat 63 éve alatt a császári adminisztráció minden eszközzel akadályozta a magyarok letelepedését, éppen ezért a kamarai és a magánföldesúri birtokokra történő tömeges beköltözésük csak a 18. század utolsó két évtizedében kezdődött meg, főként a Tisza bal partján. Az 1849 és az 1867 közötti időszakban a telepítések lényegében szüneteltek, de a 19. század utolsó évtizedeiben ismét megindult a magyar népelemek migrációja, amelynek következtében számos magyar falu létesült Temes és KrassóSzörény vármegyék területén.

3 Újszentest 1891-ben alapította a kincstár a temesszentandrási uradalomhoz tartozó Vadászerdő kiirtott részén, ahova 133 család költözött át. A szentesiek 1889 őszén szereztek tudomást a kormány telepítési programjáról, amit Sima Ferenc

4

, a helyi 48-as ellenzék vezére, a Szentesi Lap tulajdonosa és szerkesztője is felkarolt, és újságjában is élénken propagált. A 2 Szilágyi Miklós 2000. 445-460. • Paládi-Kovács Attila 1973. 291-326. 4 Sima Ferenc a századforduló szentesi politikai életének egyik meghatározó figurájának számított, sikertelen vállalkozásai miatt azonban csődbement és az Egyesült Államokba emigrált. Ady Endre a Sima úr telepít című versében kritizálta Bihar megyei telepítési akcióját.