Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bagoly József Ágoston: Benedetto Croce esztétikájának hatástörténetéről. József Attila Croce-recepciója, Kiss Ernő Croce-fordítása

ját és az iß. Heltai Gáspár Három nyelvű Szótára 1587-ből című könyvet, 1926-ban pedig recenziót írt Széchenyi István Blick és kisebb döblingi iratok c. munkájának harmadik kötetéről, melyet Tolnai Vilmos szerkesztett, látott el bevezetéssel. R. Berde Mária, P. Gulácsy Irén, Szabó Mária, Ligeti Ernő regényeiről 1926-ban írt recenziót. A Széchenyi vallomásai és tanításai című, Fekete József és Váradi József által szerkesztett kötetről és Boros György Brassai Sámuel élete című könyvéről 1927-ben tudósította az Erdélyi Irodalmi Szemle olvasóit. Az erdélyi Kós Károly, Tabéry Géza, Makkai Sándor, Gyallay Domokos regényeiről 1927-ben írt recenziót. Kiss Ernő a Pásztortűz című folyóiratban 1925-ben Karácsony Benő Tavaszi ballada és P. Gulácsy Irén Ragyogó Kováts István című könyvéről, 1926-ban a Nobel-díjas svéd író, Selma Lagerlöf műveiről, 1927-ben Babits Mihály Halálfiai című regényéről közölt ismertetést. Tanulmánya jelent meg itt 1925-ben Reményik Sándorról, 1926-ban Aprily Lajosról, 1927-ben Mécs Lászlóról és 1928-ban Szergej Jeszenyinről. Filológiai, szövegfeltáró munkája még a magyar festészet történetét is gazdagította. Kiss Ernő a Művészet című folyóiratban 1908-ban közölte Mányoki Ádám néhány levelét, melyek a gyömrői Teleky-család kolozsvári levelestárából kerültek az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárába. Benedetto Croce Hogyan műveljük a történetírást és hogyan ne című tanulmányát ezzel a bevezetéssel kezdi:„Amikor a lélek belefog a történelmi mérlegelésbe és vizsgálódásba, az történik, amit a költő mond, „a századok hegyére" hág, ahonnan a szem olyan vidékeket és városokat ural, melyeknek annak előtte csak részletei és töredékei látszottak, s kristálytisztán tűnnek elő egy élet mozzanatai, amelyeket elébb a cselekvés füstje burkolt. " Kiss Ernő Croce-fordításának József Attila szellemi tájékozódására vonatkozó hatástörténeti feltárása, irodalomtörténészi, fordítói, tanári pályájának megrajzolása hasonló tapasztalatot eredményezett. 5. Jegyzet és bibliográfiai kitekintés A Benedetto Croce életmüvének kutatását rendszeresen összefoglaló kötetek közül az utóbbi 2004-ben jelent meg, (Benedetto Croce 50 anni dopo Benedetto Croce ötven év után. Szerk.: K. Fontanini, J. Kelemen., J. Takács. Aquincum, Budapest, 2004.). A Kiss Ernő által magyarra fordított, Esztétika. Elmélet és történet c, 1914-ben kiadott Croce-müre 1928. július 30-án írt levelében hívta fel József Attila József Jolán figyelmét. (In: József Attila levelezése. Összeáll. H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin és Stoll Béla. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta: Stoll Béla. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 238-239.p) Tóth Ferenc:„Az otthonom pedig hát ott, Makón van" József Attila makói évei. c. könyve (Makó, 2006.) a helytörténeti horizonton található művelődésés irodalomtörténeti tényeket széles körben szintetizálta, a Makóhoz köthető