Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A víz alatti régészet eredménye: egy szegedi hajós vállalkozó, Újvári József életútja

hajózás szezonális foglalkozás volt, télen jégkitermeléssel és fuvarozással foglalkozott a család. A Kossuth Lajos sgt-on volt a Dreher sörraktár, oda szállították a kitermelt jeget. A lassú, ló vontatta fauszályok a Maroson Apátfalváig, de leginkább csak Klárafalváig (a torkolattól 12-14 km) jártak föl homokért, egy forduló 3 napig tartott. Ilonka néni 1940-ben saját maga készítette erről az ősi vontatási módról a képeket, melyekből több mint húsz év múlva Juhász Antal néprajzkutató is fölhasznált képet, amit valószínűleg adatközlője ifj. Újvári József adott. A képek keletkezéséről Ilonka néni elmondta, hogy felsőkereskedelmi iskolásként 1941-ben érettségizett. Egyik tanára, a természetrajzot oktató Aldobolyi Nagy Miklós megkérte, hogy számára készítsen a hajózásról és a vízi életről fényképeket, mivel az iskolában ismerték a családfő foglalkozását és a saját IHG fényképezőgépével szívesen fotózott. A. Nagy Miklós írása a Búvár c. ismeretterjesztő lap 1940. augusztusi számban „A marosi homokbárkások" címen jelent meg. A cikk képei és a családi album képei kiegészítik egymást. A szerző részletes leírást közölt a képen szereplő hajóról: "Szlavóniai tölgyfából készült, eresztékeit szurok és erdei moha tölti ki és a gyalult keményfadeszkákat hatalmas vaskapcsok rögzítik egymáshoz. Feneke lapos, sekélyjáratú. Belseje öblös, ládaszerü. Elöl - hátul kissé fölkunkorodik, elején nehéz vasmacska lóg erős vasláncon, fölötte az eresztő szerkezet. Az orr külső falán fehér bádogtábla, felirata: „Isten velünk". Ugyanez a felirat olvasható az Újvári család albumában levő hajó hátulján is, melyet Ilonka néni gyerekkora óta Békesség néven ismert. Azt, hogy az „Isten velünk" hajónév volt kétségtelenné teszik Tömörkény István örök-szép novellái, amelyekben többször megjelenik ez a hajó: Szent Mihály a jégben 1898 (a Szent Mihály is hajónév), Vízenjárók 1899, Minden megindul 1900, Föl is hajózunk, le is hajózunk 1901. Tömörkénytől csak annyit tudunk meg, hogy az „Isten velünk" nagy hajó volt, a hajóorrban kettős bas volt, azaz kis fülke a legénység számára, ahol rendesen elfértek, bár ott tüzelni nem lehetett, csak a kormányos lakásában, ahol a kormányos családjával együtt lakott. (Föl is hajózunk, le is hajózunk). Ez a leírás illik az Újvári család hajójára is. A fent idézett levéltári összeírásban nem található az „Isten velünk" hajónév. Léte azonban nemcsak Tömörkény novelláiban tűnik föl. Egy Szeged környékén játszódó regényben is szerepel ez a homokos uszály mégpedig Újvári hajósgazdával együtt. Az író, a szegedi születésű Terescsényi György az 1920-as évek elején volt a Szegedi Napló munkatársa. Regényé9 Aldobolyi Nagy Miklós (1911-1973) földrajz-kémia szakos középiskolai tanár, egyetemi magántanár 1946-1957 közt a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője. Apróné-Pitrik 1998. 354.