Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

nyitott végű bronz gyürü, gyöngyök, fülbevaló, csat fordult elö még a leletanyagban. A temető egységes, társadalmi különbözőségeket nem mutat. Mellékletet 48 sírban, tehát közel a sírok felében találtunk. Ami a temető datálását illeti, erre nézve biztos támpontot az előkerült érmek adnak. A legkorábbi érem Orseolo Péter (1038-1041) ezüst dénárja, míg a legkésőbbi I. László (1077-1095) idejéből származik. Eszerint a temetőt közel 50-60 éven keresztül használhatták. Az előkerült leletek alapján egy köznépi temetőröl van szó, amely szervesen beleilleszkedik az eddig ismert XI. századi temetők sorába, ilyen például Mözs-Szárazdomb (MÉSZÁROS 1975), Zalavár-Községi I. számú temető (TETTAMANTI 1971; 1975), Szegvár-Oromdülő (BENDELŐRINCZY 1997) és Tiszaeszlár-Bashalom (KOVALOVSZKI 1980). Már a feltárás előtt egyértelmű volt, hogy a 20. század második harmadáig igen sűrű tanyakörzettel rendelkező kistérség két korábbi gazdasága is részben érinti a feltárandó területet. A várakozásoknak megfelelően számottevő mennyiségű újkori, 19-20. századi objektum is előkerült. A terület Ny-i sarkába Forgó Sándor 1970-es évek végén elbontott gazdasága lógott be, míg a feltárás E-i széle érintette Forgó Albert korábbi tanyájának határát. A lelőhelyen az újkori jelenségek intenzitása ennek megfelelően a DNy-i, Ny-i területen volt a legmagasabb, ahol Forgó Sándor féle tanyához tartozó földbe mélyített gazdasági épületek, sírvermek, tanyakerítések cölöplyukai, árkok dögkutak kerültek elö az avar kori objektumokat felülrétegezve. Az objektumokból igen nagy mennyiségű leletanyag került elő, főként különféle kerámiák (mázas és fekete), de szép számban láttak napvilágot a változatos népi eszköztár elemei is. A tanya hosszú életére, és korai alapítására utalhat az egyik nagyobb sírveremből előkerült 1882-es 1 krajcáros érme.