Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről

A karperecek közt is számos típus fordul elő: elhegyesedő végű, kerek átmetszetü drótkarperecek; négyzetes átmetszetű öntött karperecek; hurkoskampós záródású sodrottak. A 375. sírból zárt karperec került elő. Valamennyi típus a X-XI. századra keltezhető.

28 A 366. sír mellékletei szerint az elhegyesedő végű drótkarperec, a sodrott, hurkos-kampós karperec és a 2 szálból sodrott nyakperec egyidőben volt használatban.

2 Nagyon gazdag a kiszombori temető gyűrű készlete. Szinte az egész XXI. századi tipológia tanulmányozható itt az egyszerű pántgyürűktöl (328. sír) a köves fejesgyűrükig (127. sír), a pentagrammás (296. sír) vagy a kiterjesztett szárnyú madarat (396., 426. sír - 3. kép 6.) ábrázoló fejesgyürűktől egészen a fonott, sodrott vagy sodrást utánzó, öntött ezüstgyürűkig (122., 251., 414. sír). A X-XI. században - vidékünkön legalábbis - nem számítanak gyakori leletnek a gyöngyök. Gyöngysort a nyakban szinte sosem találunk; jellemzőbb az 1-2 gyöngyszem a nyaktájon, a csuklónál, vagy tarsolyban eltemetve. A női viselet díszei közül a rombusz alakú ingnyakdíszeket és a kéttagú csüngőket említhetjük. Előbbiek öntött (127. sír) és préselt (293. sír - 3. kép 4.) formában is előfordulnak. A kéttagú csüngők ruhanyak-kivágást kísérő szép sorozata került elő a 328-as sírból. A helyszínen e tárgyak elhelyezkedéséről Móra Ferenc által készített rajz az első ilyen a hazai régészeti dokumentációk tekintetében (6. kép). A rajz alapján a 328-as sír halottját egy balra átvetett elejű kaftánban vagy ingben temették el.

30 A viseleti elemek közé tartoznak a különféle csatok, díszítetlen és díszített bronz gombok (3. kép 5.) is. A férfi ruhadíszek közt egyedül a 363. sír aranyozott ezüst övcsatját említhetjük. A temető X-XI. századi keltezését a pénzmellékletes sírok vizsgálata is megerősíti. A honfoglaló leletkataszter szerint a 139., 154., 217., 268., 328., 342., 414. sírokban kerültek elő érmék.

31 Időben a legkorábbi a 342. sz. gyermeksírból előkerült, pereménél átlyukasztott aranyozott bronz bizánci pénz: VII. Constantinos (Porphyrogennetos) és II Romanos (945-959) korabeli hamisítványa. (A sírban ezen kívül 1 db sima hajkarika volt még.) Több 2!! ld. LANGÓ 2000 29 SZMFM N. 53.5.739-741. Itsz. 30 KÜRTI 1996. 149. old. és 1. kép A FEK 573-as tételszámon az éremmellékletes sírszámok mellett általános megjegyzésként áll, hogy „I. Endre és Salamon denára", valamint külön említi a 342. sír bizánci érméjét. Az eredeti dokumentáció és a leltárkönyvi bejegyzések vizsgálata alapján ma már biztosan állíthatjuk, hogy az ismert érmek között Salamon pénze nem fordul elő, I. Lászlóé viszont igen - ld. még alább. - vö. még KOVÁCS 1997. térképei.