Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről

KÜRTI BÉLA Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről A hazai régészeti szakirodalomban nagyjából a 70-es évek második felétől terminológiai változás állt be a honfoglalás szavunkat illetően. Ez a változás elméleti alapon teljesen helytelen, ugyanakkor általánossá vált, hatása alól magunk sem vagyunk kivételek (pl. a Szeged monográfia megfelelő fejezete). A dolog lényege, hogy a nagyjából millenáris történelemszemléletnek nevezhető szellemi áramlat 'honfoglalás kora', 'kalandozás' vagy 'vezérek kora', 'államalapítás kora', 'Árpád-házi királyok kora' időrendi tagolás helyett a honfoglalás kor terminus technicus alatt nagyjából a 895-1038 as időszak egészét, sőt esetenként még egészen a Szent László uralkodásának végéig terjedő időszakot is egy elnevezés alatt tárgyalja. E szemlélet régészeti alapja viszonylag jól körülhatárolható: oka ugyanis az a Szőke Bélára visszavezethető elgondolás, mely szerint az ún. Bjelo Brdo kultúrás temetők a magyar köznép emlékeit jelentik, és ebben az esetben indulásuk szükségszerűen egybeesne a honfoglalás idejével. Mivel e temetők felhagyására csak a Szent László ill. Kálmán nevéhez kötődő törvények, pontosabban azok betartása/betartatása (azaz a régi temetők felhagyása és a templom köré temetkezés parancsa) révén került sor, így értelemszerű az új elnevezés használatának felső időrendi határa is. Magam jelen előadásban a honfoglalás kora, honfoglalók kifejezést ebben az értelemben fogom használni, tehát áttekintésem a honfoglalás eseményétől, mint kezdettől, egészen a Szent László pénzekkel keltezett kiszombori sírokig fog tartani. A régészeti emlékanyag alapján az új hazát elfoglaló magyarságnak feltehetően már az első generációja megtelepedett a Maros táján. írott források figyelembe vételével Kristó Gyula feltételezte, hogy környékünket az a honfoglaló magyar törzs szállta meg, melynek köréből a XI. századi Ajtony vezér származtatható.

1 A régészeti emlékanyag legkorábbi leletei a nem túl távoli Deszk határából ismeretesek, de a kiszombori határ temetői is rendelkeznek igen szép és jelentős korai emlékanyaggal. A kiszombori határ X-XI. századi lelőhelyei közt elsősorban kutatástörténeti szempont alapján külön kell tárgyalnunk a temetőket és a településjelenségeket. Annál is inkább így kell tennünk, mivel egy-egy temető ill. 1 KRISTÓ 1980. 465. 2 KÜRTI 2003. 233.