Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Őskori telepnyomok Kiskundorozsma-Subasáról

revezető, és egyáltalán nem fejezi ki a település objektumainak egymáshoz való viszonyát. A 31. árok ugyanis vágja a 49. számú objektumot, ami minden bizonnyal lakóépület volt. A házból előkerült kerámiaanyag egyes darabjai pontosan illeszkedtek a 28. sz. objektumból előkerült kerámiatöredékekhez, azaz a 28. és a 49. objektum - legalábbis betöltődésük idejét tekintve - mindenképpen egyidejű volt. A 49. sz. objektum 3l-es árok által vágott két oldalát külön bontottuk ki. A két, leletanyagában is különtartott egységből is kerültek elő egymáshoz illeszkedő töredékek, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a 31.sz. árkot a 49-es obj. teljes betöltődése után mélyítették a földbe. A 49-es és 28-as összeillő kerámiatöredékei alapján ez egyben azt is jelenti, hogy a 3l-es sz. árok ásása idején már a 28. lakóház sem funkcionált. Időrendi helyzetét tekintve az 56. sz. objektum pontos, a fenti házakhoz való viszonyát nem tudjuk behatárolni, erre ui. semmiféle támpontunk nincsen. A település gödreinek és a 10., és 31. árkok viszonya topográfiai szempontból nem azonos. A 31. sz. objektumon kívül helyezkednek el 42., 43., 45., 46., 92., 96. számú gödrök; az árok ívén belül pedig a 35., 36., 37., 38., 48., 53., 55., 57., 119. sz. gödrök. Mivel a fenti objektumok közül sem egyetlen gödör sem vágta a 31. árkot, sem az árok egyetlen gödröt, talán joggal feltételezhetjük, hogy az árok és a gödrök egy része egyidejű. Más a helyzet a 10. számú árokkal. Ez az árok övezi a 66., 67., 68., 69., 111., 112. árkot. Ugyanakkor a 93. és 94. gödröt belevágták a már betemetett (betöltődött?) árok földjébe, tehát annál fiatalabbak. A településrészlet egészét tekintve a 49, 28, 56. sz. objektumunk, amelyek közül az első kettőt lakóháznak, a harmadikat valamiféle gazdasági építménynek tartjuk, megközelítőleg északnyugat-délkeleti irányban haladva sorban, mintegy utcát alkotva helyezkedik el. Tekintettel arra, hogy a 28. és a 49. obj. egyidőben létezett, ez bizonyos fokig à település szerkezetére is utalást ad. Házak A 28. sz. lakóház megközelítőleg 4x4 m-es, négyzet alakú, déli oldalán ívelt (?), földbe mélyített lakóház volt, északi és déli oldalán l-l cölöplyukkal, azaz ezt a házat nyeregtetős szerkezetűnek gondolhatjuk. A házban a jól letaposott padlónak egy része átégett, ami egykori tüzelőhely volt. Keltezésére (amire később visszatérek) a padlóba beletaposott LaTéne kori fibula ad támpontot. Ez az objektum adta a leggazdagabb kerámia-anyagot. A tőle északra elhelyezkedő 49. sz. házunk megközelítőleg 4x6 m-es alapterületű, téglalap alakú lakóház lehetett, ugyancsak részben a földbe mélyítve. Tetőszerkezetére utaló nyomokat nem találtunk. A fűtést vagy a