Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Előzetes jelentés a Szeged, Somogyi utcai előzetes régészeti feltárásról

egészén az állatcsontanyag viszonylag nagy mennyisége. Az összleletanyag arányát figyelembe véve a fémleletek száma volt a legkisebb. A régészeti feltárás eredményeként 11 sír 8 is napvilágot látott, nagyjából a mai felszíntől mért 3,5 m-es mélységben (Balti m. 78,24 - 77,82 m). A feltárt temetőrészben a sírok egymással párhuzamosan sorokban rendezetten helyezkedtek el, esetenként egymástól több méter távolságra (6. kép). Rá­temetkezések nem fordultak elő. Mindez utalhat a temető viszonylag rövid ideig történő használatára, esetleg a temetkezések temetőn belüli szélső helyzetével magyarázható. A kutatások eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a temető sem keleti, sem déli irányban nem folytatódott, feltehetően a mai Kárász utca és a Somogyi utca sarkán álló lakóház tömbje alá kanyaro­dik be, esetleg a Kölcsey utca felé, északi irányba terjeszkedik. A megfigyelt temetkezési szokások egységesnek mondhatók. A sírokban kelet-nyugati tájolású, nyújtott, háton fekvő vázak feküdtek (8-9. kép). A vázak megtartása meglehetősen jó volt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a talajvízszint magassága miatt, az év jelentős részében víz alatt áll­tak/állhattak. A tizenegy sír közül háromból kisgyermek vázcsontjai kerül­tek elő (7. kép). 9 Koporsómaradványra utaló jelenséget nem tudtunk megfi­gyelni. A síraknák formája valamennyi esetben lekerekített sarkú, téglalap­formát mutatott. Mellékletet mindössze egyetlen sír (102. sz.) tartalmazott, a váz combcsontjai között került elő egy a felismerhetetlenségig összekor­rodálódott vastárgy (9. kép). A temetkezési szokások - vázak fektetése, a kartartás és a tájolás - semmiben nem tér el a középkori temetőinkből is­mert rítusoktól, talán egyetlen szembeötlő „különlegesség", hogy valameny­nyi váz arckoponyáját délnek fordították. A sírok korhatározása meglehetősen bizonytalan. A leletek hiányában támpontot leginkább a rétegtani megfigyelések szolgáltathatnának, 10 de mindössze egy temetkezés esetében (98. sz.) jelenthető ki nagy biztonság­gal, hogy korábbi, mint az azt vágó objektum. Ez az objektum a régészeti jelenségek ismertetésekor már említett kút, melynek korát a betöltéséből előkerült egységes színezetű kerámiaanyag alapján a 14/15. század forduló­jánál korábbra nem keletezhetjük. Szintén ezt az időrendet támasztja alá az edénytöredékekkel tapasztott sütőfelületű tüzhelymaradványok kronológiája is. Áttanulmányozva a Szeged történetére vonatkozó nyomtatásban megje­lent írott forrásanyagot és térképi ábrázolásokat, nem találtam adatot arra 8 96-103, 105, 107, 108. számú objektumok 9 A gyereksírok helyzete alapján nem lehet kizárni, hogy a temetőben esetleg családi csoportok szerint temetkeztek. Természetesen mindez csak hipotézis, hiszen a bizonyításhoz, a rendelke­zésre álló adatok nem elegendőek. 10 A természettudományos vizsgálatok elvégzése természetesen nagymértékben pontosíthatná a temetkezések (csontok) időrendjét, az elhunytak életkorát és nemi hovatartozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom