Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Előzetes jelentés a Szeged, Somogyi utcai előzetes régészeti feltárásról

okán a telekingatlan északi és észak-nyugati része volt leginkább alkalmas a régészeti jelenségek megfigyelésére. Az sem véletlen tehát, hogy az előkerült objektumok jelentős része éppen az északi részre összpontosult. Az észak-keleti részen feltárt objektumok jelentős részéről elmondható, hogy azok inkább 19. századiak, esetleg 18. század véginek tarthatók. A régészeti munka három szakaszában összesen 109 objektumot tártunk fel (2. kép). Az objektumok többsége gödör, cölöplyuk és árok (3-4. kép), de ismertté vált két (13. és 90. objektum), feltehetően nyíltszíni tűzrakóhelyként, esetleg külső kemenceként funkcionáló átégett agyagtapasztásos tüzhelymaradvány is (5. kép). A két objektum felépítése teljesen hasonló volt, az ovális formájú sütőfelület edénytöredékekkel kirakott, előterük nem volt. A helyszíni leletmeghatározás alapján a sütőfelületbe tapasztott kerámia, késő középkori, készítési technikája és anyaga alapján 15. századi.

5 Az 51. objektumból nagy mennyiségű kályhaszemtöredék került felszínre. A talajvíz feltörése miatt nem állt módunkba pontos megfigyeléseket tenni, de a leletek helyzete és a lelőkörülmények alapján arra következtethetünk, hogy esetleg egy beomlott kályha maradványait tartalmazta a gödör. A régészeti jelenségek sorában kell megemlítenünk a 30. és az 58. objektumok összefüggő döngölt sárga agyag rétegét, amelyek egykori házalapozás nyomait sejtetik, illetve a 94. objektum egy kút lehetett. A kút egyszerű ásott kút, faszerkezet nyomait nem tudtuk megfigyelni. Betöltéséből egy marha-, vagy ló összetartozó vázcsontjai és késő középkori edénytöredékek kerültek elő, igen jelentős mennyiségben. A talajvíz feltörése azonban itt is nagymértékben nehezítette a régészeti munkát és a pontos megfigyeléseket. Érdekes jelenség volt továbbá, a kutatott felület egészén végighúzó szenes égett, hamus betöltési réteg, ami egykori leégés nyomaként értékelhető. Az ásatási terület egészéről jelentős mennyiségű leletanyag került elő.

7 Az előkerült leletanyag - az elsődleges, még a mosást megelőző meghatározás alapján - a 18 - 14. század közé keltezhető. A modernkori feltöltésből tégla, kerámia, üveg és fémleletek kerültek felszínre. A kora újkori és középkori anyagot túlnyomó részt az edény- és, kályhaszemtöredékek képviselték. Fontos megjegyeznünk, hogy az előkerült kerámiaegyüttesben sokszor néhány száz év fazekastermékei keverednek, szétválasztásukra és rétegek szerinti elkülönítésükre nem mindig volt mód. Feltűnő az ásatási terület 5 A leletanyag mosása és restaurálása még folyamatban van, a korszak meghatározásokat ezen munkát követően még később pontosítani szükséges. 6 Mindössze hipotetikusan vethető fel, hogy esetleg ez az égési réteg kapcsolatba hozható a várost pusztító 18. századi tűzvészek valamelyikével (pl. 1705.; 1710. évi tűzvészek) (REIZNER 1884,1. kötet 212.). 7 A leletek mosása és feldolgozása folyamatban van, a leletegyüttes értékelésére és közzé tételére e munkák befejezését követően nyílhat lehetőség.