Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Horváth Ferenc – Sümegi Pál: Környezetrégészeti kutatások a gorzsai késő neolit tell XVII. szelvényéből feltárt kagylóleletek értékelésével
Hertelendi Ede és Horváth Ferenc által 1992-ben publikált késő neolit teli telepek radiokarbon vizsgálatainak eredményét bemutató cikk alapján 7 megállapításra került egy körülbelül négyszáz évet (i. e. 4882-4360) átfogó tipológiai vizsgálatok alapján késő neolitikumot átfogó időszak, amelynek során feltehetően folyamatosan lakott területről beszélhetünk. Az általunk végeztetett kagylóteknő leletek (XVII. szelvény) radiokarbon vizsgálata (PRI) alapján a vizsgált település megközelítően 320-350 éven át képezte a késő neolitikum egyik életterét. Alkalmazott módszerek A leírt vízrajzi környezet lehetőséget teremtett arra, hogy az elsősorban állattartó és növénytermelő közösség lakói kagylókat gyűjtsenek feltehetően elsősorban táplálkozási célokból. Ezeket a kagylókat házakból, külső járószintekről, gödrökből, árkokból és más antropogén hatásra létrejött objektumokból tárták fel az ásatás során. A kagylóleletek a legidősebb neolit szintektől indulóan a legkorábbi megtelepedési szintekig végig megtalálhatók voltak változó mennyiségben. Felmerül a kérdés, milyen célokból gyűjthettek őket? • Ékszert készítettek belőle? A gorzsai teknők között nem egy antropogén fúrásnyomokat őrző teknő került felszínre alátámasztva az elképzelést. • Eszközként használták, például bőr megmunkálására, kerámia díszítésére? A kerámia díszítésre utaló nyomokat a kora neolitikumban, a Körös kultúra közösségeinél sikerült bizonyítani. • Kiegészítő táplálékként szolsálhatott a közösségek számára? Kutatócsoportunk az óriási kagylóanyaggal rendelkező lelőhely esetében ezt a megoldás tartja a legvalószínűbbnek, bár kerülnek elő olyan objektumok, ahol a teknők száma olyan csekély, hogy jelzésértékkel nem bírnak. A táplálkozásbiológiai kutatásaink során tehát környezet és gyüjtésmód (szelektivitás, gyakorisági hisztogrammok a biometriai paraméterekre magasság, hosszúság adatok (5. ábra) - alapozva, továbbá a szezonalitás, a vékonycsiszolatok és replikák elemzése mellett oxigénizotóp vizsgálatok alapján) rekonstrukciót végezhettünk. Az egyedszám és dominancia viszonyok megismerésével vízrajzi környezetre utaló információkhoz juthatunk. Számításaimat a XVII. (XVII. és a XVII/A; XVII/B szelvények, amelyek a 18. szintnél kerültek elkülönítésre) szelvény esetében több szempont alapján 7 HERTELENDI - HORVÁTH, 1992. 8 HERTELENDI, 1998.
